Szabadlábon a szeptember 11-i merényletek bűnrészese
Gül Pinar Mzudi ügyvédje szombaton azzal indokolta a lépést, hogy védencének nincsenek papírjai, s valamilyen okra hivatkozva németországi tartózkodási engedélyt kell szereznie.
A Der Spiegel című hírmagazin viszont legújabb számában arról ír, hogy Mzudi azért akar élni a politikai menedékjog intézményével, mert attól tart: amennyiben hazatoloncolnák Marokkóba, az ottani hatóságok kiadnák az amerikaiaknak.
Nem is volt bűnrészes?
Mzudit augusztus közepén állították Hamburgban bíróság elé azzal a váddal, hogy bűnrészes több mint háromezer halálában, azaz a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban végrehajtott merényletekben. Ugyanezzel a váddal februárban Hamburgban nem jogerősen 15 évi szabadságvesztésre ítélték a szintén marokkói Munir el-Motaszadeket. Az ő pere volt az első, a Mzudié pedig a második, amely közvetlenül összefüggésben állt az Egyesült Államokban elkövetett merényletekkel.
Mzudi perében azonban csütörtökön váratlan fordulat következett be. Pere ugyan folytatódik, de őt magát a bíróság szabadlábra helyezte, mert az amerikai FBI-nak megfelelő német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) Mzudinak kedvező vallomásról értesítette a bíróságot. A vallomás szerint Mzudi nem volt tagja a Hamburgban élő későbbi terroristák szűkebb körének, nem volt beavatva a terrorista tervekbe.
Kétség esetén a vádlottnak kedveznek
A vallomás valószínűleg a hamburgi csoport és az al-Kaida között összekötői szerepet játszó Ramzi bin as-Sibától származik. Az illetőt a pakisztáni Karacsiban fogták el tavaly, s amerikai fogságban van. A hamburgi bíróság szerette volna tanúként meghallgatni Ramzi bin as-Sibát, illetve tanulmányozni a kihallgatásáról készített jegyzőkönyveket, de egyik kívánság sem teljesült.
Az elnöklő bíró szerint a vallomástevő szavahihetőségét illetően merülhetnek fel ugyan kétségek, de mivel ezek megvizsgálására nincs lehetőség, a bíróság a "kétséges esetben a vádlottnak kell kedvezni" elv alapján elrendeli Mzudi szabadlábra helyezését.