Háborús bűnös a NATO?

A nagy magasságú bombázás növeli a tévedés lehetőségét

Az Amnesty vádjai szerint a katonai szövetség a tavalyi, koszovói bombázások közben többször is civil létesítményeket támadott, ártatlan emberek halálát okozva. A jogvédő szervezet szerint a NATO ellenséges célpontjainak kijelölésekor nem minden esetben vette figyelembe a nemzetközi emberi jogi normákat.

Az Amnesty International legerősebb érve az Észak Atlanti szövetség ellen az, hogy a belgrádi televízió tavaly áprilisi bombázása ,,direkt támadás volt egy civil objektum ellen", mely lépés ellent mond a nemzetközi háborús törvényeknek. A légicsapásban tizenhatan vesztették életüket Belgrádban. A jogvédő szervezet szerint több mint hatszáz civil áldozatot követelt a NATO tavalyi csapássorozata, de ez a szám jelentősen kisebb is lehetett volna, ha a szövetségi erők pontosabban tervezték volna meg akcióikat.

Sir George Robertson, a katonai szövetség főtitkára tiltakozott a vádak ellen. A főtitkár szerint a szövetségi erők ,, a fegyveres konfliktus alatt mindvégig betartották a nemzetközi törvényeket, beleértve a háborúról szóló egyezményeket is", bár azt Lord Robertson is elismerte, hogy ,,történtek ugyan sajnálatos hibák néhány esetben, de ezeket a NATO-légicsapások pozitív eredményeinek fényében kell megítélni. A lényeg az, hogy összességében sokkal nagyobb áldozatoktól mentette meg a térség civil lakosságát a katonai akció, mint amekkkorát a NATO hibái okoztak." - fogalmazott a főtitkár a BBC-nek.

Carla Del Ponte, nemzetközi háborús bűnökkel foglalkozó ügyész ugyanakkor elutasította Jugoszlávia kérelmét, melyben a balkáni ország bírósági eljárás megindítását sürgeti a NATO ellen, háborús bűnök elkövetése miatt.