A Community Aid Abroad-Oxfam névre hallgató emberjogi szervezet részletes jelentést adott közre a sportruházati cég indonéziai tevékenységéről. Ebből kiderül, hogy a Nike távol-keleti országban alkalmazott munkásai - különösen a nők és a szakszervezeti tagok - rendszeresen zaklatásnak vagy fenyegetéseknek vannak kitéve, munkahelyi körülményeik, fizetésük pedig nyomorúságos. A Nike-t évek óta érik hasonló kritikák.
|
| A Nike rendre megsérti indonéz munkásainak alapvető jogait
|
A jelentés szerzője által lefolytatott interjúkból kiderült, hogy a munkásokat heti hetven órát dolgoztatják, és mindössze napi egy dollár körüli összeget kerestek. Gyakran kell túlórázniuk, akik pedig ezt elutasítják, különféle megalázó büntetéseket kaphatnak. A bánásmód munkaidő alatt gyakran szintén megalázó és erőszakos, különösen, ha a munkavezetők úgy ítélik meg, hogy a munkások teljesítménye nem kielégítő.
Bár a női munkásoknak havi vérzésük miatt elvileg engedélyeznek néhány nap eltávozást, ezt csak akkor vehetik ki, ha a gyári klinikán tudják bizonyítani, hogy valóban menstruálnak. Ezzel kapcsolatban már korábban is támadták a vállalatot: 1998-ban egy civil szervezet kritizálta a megalázó gyakorlatot, és a Nike meg is ígérte, hogy végére jár a dolognak. 1999-ben újabb panaszok hangzottak el egy, a munkásokkal készült interjúsorozatban, amire a vállalat a felmérés hitelességének megkérdőjelezésével válaszolt.
|
A Nike-ügy
| | |
A sportruházatgyártó cégnek komoly priusza van emberjogilag. Először 1992-ben került reflektorfénybe a Nike, amikor egy Jeff Ballinger nevű amerikai aktivista beszámolókat közölt tapasztalatairól, amiket Indonéziában szerzett az ottani munkások szakszervezetbe tömörítése közben. Ballinger híradásai a szándékosan alacsonyan tartott minimálbér miatti alacsony fizetésekről és rossz munkakörülményekről több újságban is megjelentek. 1993-ban a CBS nevű csatornának riportot készített az indonéz Nike-munkásokról, amiből az is kiderült, hogy a cég nem tűrte a munkások közti szervezkedéseket: akik szakszervezetbe akartak tömörülni, rendszeresen zaklatásnak voltak kitéve, nem egyszer pedig fizikailag is bántalmazták őket. Az indonéz kormány semmiféle segítséget nem nyújtott a kihasznált munkásoknak, sőt, élenjárt a szakszervezeti mozgalmak eltiprásában. Az elkövetkező években rendszeresen jelentek meg riportok és újságcikkek a Nike távol-keleti gyáraiban uralkodó állapotokról, és nyilvános fellépésekre is sor került. A cég többször is megígérte, hogy felszámolja a visszaéléseket és jogtalanságokat, de sok civil szervezet szerint nem történt valódi előrelépés.
|
|
 |
Látszólag azt sem veszik jó néven, ha valaki beszélni vagy szervezkedni próbál. Egy alkalommal egy munkás névtelen telefonhívást kapott, melyben figyelmeztették, hogy ha kedves az élete, ne beszéljen többet a gyárban uralkodó állapotokról. 1995-ben egy szakszervezeti vezetőt megkéselt két, a gyárvezetők által felbérelt férfi, és többeket elbocsátottak sztrájkszervezés miatt.
,,A Nike azt hangoztatja, hogy már megreformálta jogsértő tevékenységét. A valóság azonban az, hogy nem sok minden történt." - mondta Tim Connor, a jelentés szerzője. Connor szerint a cég termékeit reklámozó sportolóknak a saját szemükkel kellene látniuk, hogy milyen állapotok uralkodnak a távol-keleti gyárakban.
Nike-ellenes kampány várható az olimpián
A szervezet sajtótájékoztatóján egy volt amerikai labdarúgó-játékos beszámolt róla, hogy az elmúlt augusztust Indonéziában töltötte, ahol megkísérelt a Nike gyáraiban dolgozó munkásokhoz hasonlóan élni. Egy cementbunkerben lakott egy észak-jakartai nyomornegyedben, és naponta mindössze egy dollárt költött. Jim Keady elmondta, hogy a kísérlet végére alaposan megéhezett és elfáradt.
Az emberjogi szervezet az olimpia nyitónapján ,,alternatív nyitóünnepséget" tart. Szeptember 11-én Sydneyben, a Victoria Parkban egy hatalmas Nike cipőt vonultatnak fel, amelyet munkások húznak maguk után. A munkásokat ostorral biztatja majd egy, a vállalatot jelképező alak. A ,,nyitóünnepségen" Jim Keady és egy indonéz Nike-alkalmazott is felszólal majd.
A cég közleményben utasította vissza a vádakat; kijelentette, hogy a béreket megemelték, és javítottak a munkakörülményeken is. A Nike egyébként a sydneyi olimpia egyik legnagyobb támogatója. Több mint ezer atlétát támogat, és a játékok hivatalos sportruházat-szállítója.
