A francia elnök egyeztető körútján alig történt előrelépés
A nizzai előkészületek zárószakaszában Jacques Chirac francia államfőnek a hét végén lezárult európai körútja során sem sikerült kimozdulni a holtpontról a legfontosabb reformjavaslatok ügyében. Ausztria, Írország, Portugália és Svédország változatlanul mereven ellenzi az Európai Bizottság létszámának korlátozását, illetve az ennek méltányossá tételére szolgáló egyenrangú rotáció bevezetését. Nagy-Britannia, Írország és Luxemburg adóügyekben, Franciaország a közös külkereskedelmi politikában, Németország a bevándorlási politikában, Spanyolország, Portugália és Görögország pedig a kohéziós politikában ragaszkodik vétójogának megőrzéséhez.
Az úgynevezett megerősített együttműködés az egyetlen olyan terület, ahol gyakorlatilag készen áll a megállapodás. E mechanizmus ara szolgál, hogy a tagországok egy része az integráció bizonyos területein szorosabban egyeztetve és gyorsabban haladjon előre, mint a többiek.
Hétfőn biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalnak
Szerepelnek a nizzai napirenden az intézményi reformoktól független kérdések is, ezekről hétfőn tárgyalnak a külügyminiszterek. Várhatóan ez alkalommal véglegesítik az elnökségnek a közös biztonság- és védelmi politikáról készített jelentést. Az Európai Tanács ennek alapján dönt az intézmények véglegessé tételéről, a közös védelmi képességek értékelésének mechanizmusáról, valamint az EU és a nem EU-tag európai NATO-tagországok közötti együttműködés kereteiről.
A bővítésről is szó lesz
Áttekintik a bővítési folyamat állását is, itt főként Törökország csatlakozási partnerségének ügye a lényeges. Új keletű feszültségek támadtak ugyanis az EU és Törökország között, mert az Unió ismét felvetette a ciprusi probléma rendezésének szükségességét, amit Ankarában nagyon rossz néven vettek.