Japán és észak-koreai diplomaták találkoztak kedden a mongol fővárosban, Ulánbátorban, számol be a Reuters. A japán küldöttség optimista vezetője, Mine Josiki a következőket mondta újságíróknak a több naposra tervezett tárgyalások első napjáról: "Értelmes eszmecserét folytattunk egymás mélyebb megértéséért." Erre nagy szükség is van, mivel az évtizedekkel ezelőtti emberrablások (északi ügynökök japánokat fogtak el, és vittek a sztálinista Koreába) még mindig mérgezik a két ország viszonyát. Márciusban már megpróbáltak dűlőre jutni az ügyön a vietnami Hanoiban, de ez a próbálkozás nem hozott megállapodást.
Abe Sindzo és kormánya persze próbál jó pontokat szerezni, hátha többet megtud rég elrabolt polgárairól. Ennek keretében a koreai árvizek miatt segítséget ajánlottak fel Phenjannak. A hatoldalú (az USA, Oroszország, Kína, Japán és a két Korea részvételével zajló) tárgyalások egyik mellékvágányaként folyó észak-koreai--japán tárgyalások normalizálhatják a két ország régóta feszült viszonyát. Szong Il-ho, az északi küldöttség vezetője eredményt vár az ulánbátori találkozótól.
Tokiónak érdeke lenne a megbékélés Phenjannal, hiszen az USA már elindult ezen az úton. Persze egyes vélemények ezt is megkérdőjelezik, mondván, ha Washington kiegyezik az atomkérdésben Kim Dzsong-il országával, akkor nem terjeszti ki feltétlenül Japánra is a rakétavédelmi rendszerét. Ennek folyományaként Phenjan kérte az amerikaiaktól, hogy vegyék le Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, ami megintcsak olyan lépés lenne, ami nem egyezne Japán szája ízével. Japán addig nem engedné ezt, amíg nem derül ki világosan, mi lett az elrabolt japán személyekkel. 2002-ben ugyan elismerte Phenjan 13 japán állampolgár elrablását a '70-es és '80-as években (kémnek akarták őket kiképezni), de ez még kevés Tokiónak. Egyébként a 13 főből öt már hazatért, viszont a többiek halottak Korea szerint.
Észak-Koreában azonban máshogy látják az esetet. Ők a huszadik század eleji Japán kolonizációt emelik ki (1910-45), mely kegyetlenkedéseiről maradt emlékezetes a félszigeten élőknek. Japán viszont a tárgyalások sikeressége és a kompromisszum érdekében megbánást tanúsított az ulánbátori találkozó előtt. Japán még a kompenzációba is beleegyezne, ha Phenjan nyilvánosságra hozná, mi lett az elraboltak sorsa. Egy ilyen lépés nem állna példa nélküliként, hiszen Dél-Koreát már kártalanította a japán kormány 1965-ben több százmillió dolláros összeggel.