A norvég szocialisták történelmi veresége

A szavazatok 99 százalékának összeszámlálása alapján a norvég belpolitika meghatározó ereje, a Norvég Munkáspárt a leadott voksok 24,4 százalékát szerezte meg, míg a Konzervatív Pártra 21,2 százalék szavazott. A meggyengült Munkáspárt a 3,3 millió szavazóval rendelkező országban azonban továbbra is a legnagyobb parlamenti képviseletet tudhatja magáénak.

A harmadik legerősebb pártnak a jobboldali populista Haladó Párt bizonyult 14,7 százalékos eredménnyel, a kereszténydemokraták 12,4 százalékot gyűjtöttek. Ugyanennyit kapott a Szocialista Baloldali Párt is. A szavazói részvétel 74,5 százalékos volt, ami elmaradt az 1997. évi választás 78,3 százalékos részvételi arányától - jelentette az MTI.

Egyelőre nem tudni, milyen kormány alakul

Jens Stoltenberg szociáldemokrata miniszterelnök bejelentette: egyelőre nem távozik hivatalából és az októberi ülésszakon dől majd el, hogy a törvényhozási többség milyen kormányt kíván. Stoltenberg televíziós beszédében ezt mondta: lemondását nem teszi lehetővé az, hogy fenn kell tartani az ország stabilitását, de pártjának nyilvánvalóan új együttműködési formákat kell keresni. A kormányfő lehetséges partnernek nevezte a Szocialista Baloldali Pártot és a kereszténydemokratákat is.

Petersen konzervatívjai szerint - akik tíz éve az ellenzéki padsorokban ülnek - kormányváltásra van szükség. A norvég rendszer szerint az ellenzéknek kell összeszednie annyi parlamenti voksot, hogy a kormány technikailag is megbukjék, ehhez pedig idő kell - jegyzi meg az AFP. A konzervatív vezér ezért együttműködési felhívással fordult a "nem szocialista" pártokhoz.

Miről van szó? Bár Norvégia - az északi-tengeri olajkészletek révén - még sohasem volt ilyen gazdag, és az ENSZ épp most "nevezte ki" annak az országnak, ahol a legjobb élni, megfigyelők szerint a választókat csalódással töltik el az oktatási és az egészségügyi rendszer hiányosságai. A munkáspárti kormány a gondoskodó állam további adóemelések nélküli védelmére alapozta kampányát, míg a konzervatívok egyebek közt az adók enyhítését és az oktatás mélyreható reformját ígérték. Bár az adók rendkívül magasak, az egészségügyi rendszer nem bírja a terhelést, és az oktatás is súlyos gondokkal küzd - minden ötödik gyermek anélkül hagyja el az iskolát, hogy helyesen írni-olvasni megtanulna. Kommentátorok szerint egyértelműen az vezetett a Munkáspárt kudarcához, hogy míg az emberek úgy érezték, gazdag országuk szinte mindent megengedhet magának, a jóléti rendszerekről ez mégsem volt elmondható.