Numerus clausust vezetne be Belgium
További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
A pénteken bejelentett intézkedés oka, hogy egyes szakokat valósággal elárasztják a más országból érkezett (túlnyomó többségükben francia) diákok, akik azután hazatérnek - miközben Belgiumban hiány alakul ki ezekből a szakemberekből. Az egyetemeken a legsúlyosabb a helyzet az állatorvosi szakokon, ahol az első évfolyamon az összes beiratkozott 86,4 százaléka külföldi, illetve a gyógytornászoknál (78,1 százalék).
Állatorvosi egyetemre például 2005-ben mindössze 34 belga tudott beiratkozni, miközben a szakma szerint 100-120 végzősre lenne szükség minden évben az utánpótlás biztosításához. (A franciák azért özönlenek a belgiumi egyetemekre, mert saját hazájukban ezeknél a szakoknál különösen szigorúak a felvételi követelmények.)
A belgiumi francia közösség kormánya által elfogadott rendelettervezet szerint szeptembertől egyes szakokon, képzéseknél az újonnan felvett külföldiek aránya nem haladhatja majd meg az egyharmadot. Ez az intézkedés a felsőfokú, de egyetemi szint alatti képzési formáknál a logopédusokra, a gyógytornászokra, az ápolónőkre-szülésznőkre vonatkozik majd, az egyetemi oktatásban pedig a fenti két szakra, azaz az állatorvosokra és a gyógytornászokra. Az új módszer miatt hatalmas sorban állások várhatóak szeptemberben a belga egyetemeken, mert a gyorsaság lesz az egyetlen válogatási szempont: aki előbb jön, több az esélye a bekerülésre.
Az illetékes belga oktatási miniszter szerint a lépés nem áll ellentétben semmilyen európai szabállyal, s a franciaajkú közösség (a flamandok mellett Belgium másik nagy régiója) még ezzel az egyharmados aránnyal is messze meghaladja majd az európai átlagot.
Magyarországon volt példa az úgynevezett numerus claususra, az egyetemi hallgatók létszámának korlátozására. Erről Pukánszky Béla és Németh András Neveléstörténet című művükben így írnak: 'Az 1920:25. törvénycikk, a hírhedt "numerus clausus" [zárt szám] törvény eredeti miniszteri szövegezésében még nem volt sem antiszemita, sem ellenforradalmi, csak "egy szegény ország reális takarékossági intézkedését jelentette".
A beterjesztett javaslat első paragrafusa így hangzik: "A tudományegyetemre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak annyi hallgató iratkozhatik be, amennyinek alapos kiképzése biztosítható."
A törvényjavaslattal foglalkozó parlamenti bizottság módosított a szövegen. Az "...annyi hallgató iratkozhatik be" törlésével a következő szövegrészt iktatták be: "...oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban...". Már a parlamenti viták után került bele a következő passzus: "Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől e felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét."
Az elfogadott "numerus clausus" törvény már valóban politikai szempontból rostálta az egyetemre jelentkező hallgatókat, a tágan értelmezett "nemzethűség" megkövetelésével. Másrészt kétségtelenül hatott a zsidó hallgatók egyetemi számarányára. A nemzetiségek körébe sorolt zsidó hallgatók számaránya ugyanis jóval nagyobb volt a felsőoktatásban, mint a zsidóságnak a népesség körében képviselt aránya. (Az 1918/19-es tanévben a Budapesti Tudományegyetemen a hallgatók 35,3%-a, a Műegyetemen pedig 36,8%-a zsidó származású volt.)'.