Eufrozina, Kende
11 °C
26 °C

Kennedy nyomában a világ kedvenc elnökjelöltje

2008.07.23. 22:00
A Közel-Kelet után Berlinben áll meg világkörüli útján Barack Obama. A demokraták elnökjelöltjét az európaiak többsége megválasztaná, pedig túl sokat eddig nem árult el a kontinenssel kapcsolatos elképzeléseiről. Most a megromlott viszonyt jött javítani, de a viszony már köszöni szépen, megjavult. Azért Kelet-Európa vágyik néhány megnyugtató szóra.

Tízezer, de talán egymillió ember is elmegy csütörtök este Barack Obama berlini beszédére a német főváros polgármestere szerint. A demokrata elnökjelölt hosszas német belvita után nem az államiság szimbólumánál, a Brandenburgi kapunál, hanem jó másfél kilométerre tőle, a Tiergartenben álló győzelmi oszlopnál, a Siegessäulénél tartja meg világkörüli turnéjának európai fellépését.

Hogy miért pont itt? 1963. június 26-án, azaz 45 éve és egy hónapja Obama egyik példaképe, John F. Kennedy tartott nagy hatású beszédet Berlinben. A nem sokkal a berlini fal felépítése után elhangzott beszédben Kennedy kiállt Nyugat-Németország mellett, és ekkor hangzott el híres mondata, az "ich bin ein Berliner" is. Kennedy a schönebergi városháza erkélyéről beszélt, Obama a Brandenburgi kapunál, a német egység szimbólumánál szeretett volna. Ezt azonban eddig csak Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov tehették meg, a német kormány szerint meg túlzás lett volna egy kampányoló politikust odaengedni.

Megjárta Tolnát, Baranyát

Obama a Közel-Keletről érkezik, ahol jelentős sikerélmény érte. Núri al-Maliki iraki miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain kiderült, hogy az irakiaknak sem lenne ellenükre, ha az amerikai hadsereg állomásoztatásáról szóló megállapodásban konkrét időrendet szabnának a kivonulásra.

Obama a kampányban a csapatok azonnali kivonásáról beszélt, ami részletezve már a csapatok 16 hónap alatti lépcsőzetes kivonásává alakult. Véleménye majdnem megváltozott az amerikai csapaterősítések sikereiről szóló beszámolók láttán - májusban már csupán 19, júniusban mindössze két amerikai katona vesztette életét harci cselekményekben Irakban -, de nyilatkozatát, miszerint Irakkal kapcsolatos álláspontját a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján mérlegelnie kell, estére már vissza is vonta.

Obama egyébként idén először most járt Irakban, ahol hivatalosan a szenátus külügyi bizottságának tagjaként mérte fel a helyzetet. Európába pedig a megromlott európai–amerikai viszony rendezésének szándékával érkezett. Az európai–amerikai viszony valóban érdessé vált az iraki háború idején, de például Franciaországban azóta a lelkes atlantista, az Egyesült Államok nagy barátja, Nicolas Sarkozy az elnök, és Németországban is Angela Merkel Bushsal barátságosabb kormánya váltotta Gerhard Schröder galamblelkű szociáldemokratáit.

A világ kedvenc elnökjelöltje

Ennek ellenére Obama biztos sikerre számíthat Berlinben. Az Economist idézi a Pew Researchnek a Guardian számára készült felmérését, eszerint a britek 53 százaléka támogatja Obamát, míg McCaint csupán 11 százalékuk. De az Economist szerint a demokrata jelölt a legtöbb európai országban is legalább 2:1 arányban verné republikánus riválisát.

Megítélésén a berlini látogatás még javíthat is, Obama hajlamos az aktuális közönségnek tetsző nyilatkozatokra. Nemrég például kiállt az egy és oszthatatlan, izraeli fennhatóságú Jeruzsálem gondolata mellett, miközben az Izrael-ellenességgel aligha vádolható Bush, előtte pedig Clinton is Jeruzsálem felosztásával képzelte el az izraeli–palesztin békét.

Persze vicces megnyilatkozásokat McCain táborában sem nehéz találni. A magát alkalmasabb főparancsnokként reklámozó republikánus nemrég a Csehszlovákia elleni orosz olajembargóról beszélt, a héten pedig kijelentette, hogy rendet kéne rakni az iraki–pakisztáni határövezetben. Persze lehet, hogy belső információi vannak Bushék Iránnal kapcsolatos terveiről.

Háború és béke

De térjünk vissza Obamára. Július 15-én, körútja felvezetéseként nagy beszédben fektette le külpolitikai alapvetését. Ebben Bush kovbojpolitikájával szemben odafigyelőbb, a kioktatásra kevésbbé hajlamos amerkai külpolitikát ígért. Ennél is fontosabb volt, hogy eloszlatta az iraki háború ellenzése miatt kialakult hippiimidzsét. Igaz, az iraki háborút most is mihamarabb lezárná, de Afganisztánban, és ha kell, Pakisztánban sokkal aktívabb szerepvállalásra készül.

És mint már említettük, volt arra is jel, hogy Irakkal kapcsolatban is meggondolhatja magát - végül is, kár lenne most Irakkal elkövetni ugyanazt a hibát, mint amit Bushék Afganisztánnal elkövettek. Most, hogy már stabilnak látszik a helyzet, vonzónak tűnik a kivonulás gondolata, de öt éve Afganisztánban is stabilnak tűnt a helyzet.

Álláspontjának változására utal az is, hogy július 15-i beszéde előtt egy nappal weboldalairól eltűntek az iraki csapaterősítést kritizáló korábbi kijelentései - amik a sikerek fényében amúgy is inkább csak ártottak.

Iránnal kapcsolatban Obama a tárgyalások híve - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország diplomáciai szerepét dicsérve aktív amerikai diplomáciát ígért. Korábban úgy vélte, feltételek nélkül is tárgyalna Irán vezetőivel, akiket legfeljebb szankciókkal fenyegetne. Irán ellen pillanatnyilag is szankciók vannak érvényben, ezek súlyosbítását Oroszország és az iráni gáz és olaj legnagyobb felvásárlója, Kína rendre megakadályozza.

És Kelet-Európával mi lesz?

Az európaiakat leginkább érintő kérdésről, az amerikai rakétapajzsról viszont nem beszélt részletesen. Bush kormánya júniusban írt alá megállapodást a cseh kormánnyal a radartelepítésről, Lengyelország még próbálja felverni a tíz elfogórakéta telepítéséért járó kompenzáció árát, de Litvánia már jelezte, hogy egy lengyel nem esetén szívesen befogadja a rakétabázist.

A terv alaposan feldühítette az oroszokat, Moszkva szerint az elfogórakéták Oroszországot fenyegetik - ez még abban az esetben sem igaz, ha Oroszország nukleáris háborúra készülne Európa ellen, hiszen tíznél lényegesen több atomrakétával rendelkeznek.

Ha viszont Obama elnökként leállítaná a rakétapajzs építését, az Oroszországgal amúgy sem felhőtlen viszonyt ápoló kelet-európai országok alaposan hoppon maradnának. Obama talán Berlinben majd megnyugtatja őket is.

[A cikket a Fehér Ház blogban kommentelheti.]