Csecsen benzinkutak

Csecsenföld területének több, mint 60 %-a szennyezettnek tekinthető, további 20 %-on pedig kifejezetten kedvezőtlen ökológiai helyzet alakult ki, - jelentették ki az orosz fegyveres erők környezetbiztonsági szolgálatának szakemberei. Véleményük szerint ezt a szituációt az váltotta ki, hogy Csecsenföldön az utóbbi 7-9 év alatt rengeteg "maszek" olajgyár és házilagosan összebarkácsolt "mini-olajfinomító" működött, 1999 október végén ezek száma meghaladta a 15 ezret. Hosszú évek során Csecsenföldön az olajbányászat és feldolgozás a technológiai előírások súlyos megsértésével folyt, a könnyű frakciókat - a benzint és a kerozint - elszállították, a nehezeket - például, a fűtőolajat - egyszerűen kiöntötték. Ennek eredményeként a vezetékekből és tárolókból kiömlött és a talajba beszivárgott olajszármazékok csupán Groznij körzetében legalább két millió tonnát tesznek ki. Évről évre az olajszármazékok rétege egyre feljebb került, a Groznijt kétfelé szelő Szunzsa-folyón a lerakodott olajiszap évente egy métert emelkedik. Ha a közeljövőben nem hoznak határozott intézkedéseket, a csecsen főváros nagy részén olajmocsár alakulhat ki. A csecsen lakosok mellesleg megtalálták, hogy miként nyerjenek hasznot ebből a helyzetből - a megcsapolt tartályok és vezetékek mellett 15-20 méteres kutakat ásnak, és vödrökkel szedik ki a benzint, majd ezt feketén értékesítik, literenként 7 rubelért. A Reuters híradása szerint az ilyen "benzinkutak" sok csecsen számára a fő jövedelmi forrást jelentik.