Az orosz legfelsőbb bíróság épületének tatarozása közben a pincében a harmincas-negyvenes évekből származó tömegsírt találtak. A pince padlójának felbontásakor az építőmunkások emberi csontvázakra bukkantak és azonnal értesítették a rendőrséget. A moszkvai belügyi főcsoportfőnökség képviselői szerint az eltemetett holttestek a 30-40-es években kerülhettek a tömegsírba, nincs kizárva, hogy a sztálini korszak koncepciós pereinek áldozatainak maradványairól van szó. Moszkvában eddig a hivatalos archivumokban levő okmányok alapján öt tömegsírt ismernek. 1921-1926 között az agyonlőtt embereket a Jauzai kórház temetőjében földelték el, amelyet akkoriban az államvédelmi szervek felügyeltek. Itt az emléktáblát 1999. október 27-én helyezték el. 1926 és 1935 között a repressziók áldozatait a Vaganykovói temetőben ásták el, 1934-től az 50-es évekig az agyonlőtt emberek holttesteit a moszkvai Donszkij krematóriumban hamvasztották. Utalások vannak arra, hogy a hamvakat a krematórium melletti temetőben helyezték el, de ennek nincsenek meg a levéltári dokumentumokkal igazolt bizonyítékai. 1936-1937-ben a tömeges kivégzések áldozatait a belügyi népbiztosság (NKVD) két "különleges zónájában" földelték el - a varsói országút 24. kilométerénél levő Butovo nevű községében és a kalugai országút 27. kilométerénél a "Kommunárka" állami gazdaságban, amelyet az NKVD felügyelt. Az orosz levéltár szakemberei által 1993. április 6-án összeállított jegyzőkönyv szerint Butovóban 25-36 ezer, "Kommunárkában" pedig 14 ezer holttest lehet.
Csontvázak az orosz legfelsőbb bíróság pincéjében
Az orosz legfelsőbb bíróság épületének tatarozása közben a pincében a harmincas-negyvenes évekből származó tömegsírt találtak. A pince padlójának felbontásakor az építőmunkások emberi csontvázakra bukkantak és azonnal értesítették a rendőrséget. A moszkvai belügyi főcsoportfőnökség képviselői szerint az eltemetett holttestek a 30-40-es években kerülhettek a tömegsírba, nincs kizárva, hogy a sztálini korszak koncepciós pereinek áldozatainak maradványairól van szó. Moszkvában eddig a hivatalos archivumokban levő okmányok alapján öt tömegsírt ismernek. 1921-1926 között az agyonlőtt embereket a Jauzai kórház temetőjében földelték el, amelyet akkoriban az államvédelmi szervek felügyeltek. Itt az emléktáblát 1999. október 27-én helyezték el. 1926 és 1935 között a repressziók áldozatait a Vaganykovói temetőben ásták el, 1934-től az 50-es évekig az agyonlőtt emberek holttesteit a moszkvai Donszkij krematóriumban hamvasztották. Utalások vannak arra, hogy a hamvakat a krematórium melletti temetőben helyezték el, de ennek nincsenek meg a levéltári dokumentumokkal igazolt bizonyítékai. 1936-1937-ben a tömeges kivégzések áldozatait a belügyi népbiztosság (NKVD) két "különleges zónájában" földelték el - a varsói országút 24. kilométerénél levő Butovo nevű községében és a kalugai országút 27. kilométerénél a "Kommunárka" állami gazdaságban, amelyet az NKVD felügyelt. Az orosz levéltár szakemberei által 1993. április 6-án összeállított jegyzőkönyv szerint Butovóban 25-36 ezer, "Kommunárkában" pedig 14 ezer holttest lehet.
Az oldalról ajánljuk
- Gazdaság
A miniszter tárgyalt Liam Fox brit parlamenti képviselővel, akit a Világkereskedelmi Szervezet főigazgatójának jelöltek.
2 órája
- Külföld
Károsnak tartják a kormányzati beavatkozást az egyetem vezetésébe.
szeptember 12., 14:47
- Gazdaság
Az olyan alapvető élelmiszerek ára is elszállt, mint a tojás, a cukor, a burgonya és a tej.
szeptember 9., 12:19
- Belföld
Sokaknak ezen múlhat, hogy lesz-e munkahelyük, vagy járhat-e iskolába gyermekük – fogalmazott a főpolgármester.
szeptember 10., 12:58
- Belföld
Tárca nélkül október 1-től.
szeptember 12., 21:04