Kemény szavai ellenére óvatos az amerikai vezetés
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Washington többször világossá tette, hogy a terrorcselekmények felelősének az Afganisztánban rejtőző szaúdi milliárdost, Oszama bin Ladent tekinti, és többször felszólította a közép-ázsiai országot uraló tálibokat, hogy adják ki a terroristát.
Amikor a tálibok erre nemet mondtak, az Egyesült Államok és szoros szövetségese, Nagy-Britannia csapatösszevonásba kezdett a Perzsa-öböl és az Arab-tenger térségében, és jelentések szerint szövetséges alakulatok tűntek fel az Afganisztánt északon határoló volt szovjet köztársaságokban is.
A deklarált cél az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a tálibokra, hogy adják ki bin Ladent. A fanatikus iszlám vezetés azonban ezt mindeddig megtagadta.
Mit lehet tenni?
Bush elnök keddi sajtótájékoztatóján megfogalmazott kijelentéseivel nagyon közel járt ahhoz, hogy felszólítsa az afgán népet, döntse meg a tálib vezetést. Az is tudható, hogy az adminisztráció számos tagja nem elégedne meg Oszama bin Laden elfogásával: a tálib rezsimét bukását akarja, amelynek helyére egy Nyugat-barát kormány állna. Amerikai tisztviselők már napok óta kapcsolatban állnak a volt afgán királlyal, aki maga is pedzegeti visszatérése lehetőségét.
Ez markáns eltérést jelentene a Bush által eddig követett, közvetlen beavatkozást elutasító politikától. Bush tavalyi elnöki kampányában többször hangsúlyozta, hogy ellenzi a Clinton-elnökség "országépítő" politikáját, ahol az Egyesült Államok aktívan beavatkozik ellenségei belügyeibe, és megkísérli, hogy a Nyugattal barátságosabb kormányokat juttasson hatalomra.
Washington óvatos
Tudatában annak, hogy a kijelentés egy újfajta, különböző amerikai politikát sugall, egy fehér házi szóvivő később sietett korrigálni Bush szavait: a tervezett katonai akciónak "nem célja, hogy új vezetést helyezzen a régi helyére" - mondta.
A katonai erőfeszítést irányító kabinettag, Donald Rumsfeld védelmi miniszter is tisztában van vele, hogy az Egyesült Államok nem viselkedhet elefántként a porcelánboltban: Afganisztán szomszédja, Pakisztán erősen megosztott a terrorcselekményeket és a rájuk adandó választ illetően: az iszlám ország lakosságának nagy része szimpatizál a tálibokkal, annál kevésbé Amerikával.
Keddi pentagoni beszámolóján Rumsfeld világossá tette, hogy tisztában van a veszéllyel, amit egy amerikai katonai akció jelenthet Pakisztánra nézve. A védelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy aggasztja a romló humanitárius helyzet Afganisztánban. Az amerikai harci dobok puffogása nyomán tízezrek menekültek el az országból.
Nem lesz invázió?
Rumsfeld azt is elmondta, hogy a terrorizmus elleni háború éveket vehet igénybe, és nem lesz jól meghatározott eleje és vége. Ennek fényében feltehetően nem lehet számítani nagyobb légitámadás-sorozatra Afganisztán ellen, földi invázióra pedig még kevésbé. A hangsúly inkább egyes elszigetelt csapásokon van, kisebb akciókkal és egyéb, nem harctéri műveletekkel karöltve.
Ezt erősítette meg Paul Wolfowitz amerikai védelmiminiszter-helyettes szerdán, amikor az észak-atlanti tanács ülésén kijelentette: erőfitogtatásnál többre van szükség. Hangsúlyozta, hogy az azonnali válaszcsapás nehézkes, hisz pontosan nem ismert az ellenség holléte, és ezért nincsenek világos célpontok.