További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Hagyták elvérezni
Sztálin döntése nyomán a szovjet csapatok öt hétig tétlenül szemlélték a mintegy ötvenezres, gyengén felszerelt lengyel Honi Hadsereg küzdelmét a német túlerővel szemben. A várakozás megakasztotta a szovjetek addig hatalmas sikereket hozó nyári offenzíváját - ezzel a háború is elnyúlt. A harcokban és a felkelést követő német megtorlásban húszezer lengyel fegyveres és 180 ezer civil vesztette életét, a német alakulatok Varsó négyötödét porig rombolták.
Ezekért a bűnökért is bocsánatot kérhet a vasárnapi megemlékezéseken Gerhard Schröder. A kancellár gesztusa csak Willy Brandt emlékezetes 1970-es gesztusához hasonlítható, amikor is a keleti nyitás politikáját képviselő német kancellár decemberi látogatásán térdre borult az 1943-as varsói gettólázadás áldozatainak emlékműve előtt. Mégis, a gesztusról eltereli a figyelmet a lengyel állam és egy, a kitelepített németek anyagi érdekeit képviselő cég között kirobbant vita.
Egymillió ingatlant követelnek
A porosz Vagyonkezelő Kft. egymillió hátrahagyott ingatlan után követel kártérítést. A német követelésre válaszul Varsó főpolgármestere felbecsültette a város 1944/45-ös lerombolása nyomán keletkezett károk értékét, és azt behajtani készül Berlinen. A lengyel ellenzék is mozgolódni kezdett, a parlament külügyi bizottságán már keresztülvitt kezdeményezésük semmisnek nyilvánítaná azt az 1953-as, szovjet nyomásra kelt nyilatkozatot, mely szerint Lengyelország lemond Németországgal szembeni kárigényéről.
A kölcsönösen eurómilliárdokat felemésztő kárpótlás helyett a lengyel kormány a követelésekről való kölcsönös lemondást pártolja. Marek Belka legalábbis a Welt című napilapnak nyilatkozva az egyéni kárigények elutasítását kérte a német kormánytól.
Lengyelország hasonlóan járt el Fehéroroszország és Ukrajna esetében, magára vállalva a két országból kitelepített lengyelek kárpótlását. Németországban azonban a kárpótlás kínos belpolitikai kérdés. Ugyan a kormányzat sosem támogatta a kollektív kártalanítási igényeket, Hans Eichel pénzügyminiszter még három hónapja is az egyéni kárigények támogatásáról biztosított egy hajdan Lengyelországból kitelepített német családot.
Magyar példa
Nem mondana le a kárpótlásról a kitelepített németeket képviselő szervezet, a BdV sem. Erika Steinbach, a szervezet elnöke szerint a nemzetközi jog szempontjából "továbbra is nyitott kérdés" a kitelepítettek kárpótlása - írta a Sächsischer Zeitung. Steinbach ugyanakkor megelégedne képletes kárpótlással is. Példának Magyarországot hozta fel, mondván a magyar kormány 1992-ben "pár forint erejéig" kártérítést fizetett a kitelepített sváboknak.