Pontatlan volt a brit légierő Jugoszláviában

2000.08.16. 21:00
A brit királyi légierő által Jugoszláviára ledobott bombák kevesebb mint fele talált célba - derül ki egy, a brit védelmi minisztériumból kiszivárgott jelentésből. Egy februári értékelő sajtóértekezleten a brit védelmi minisztérium illetékesei a királyi légierő eddigi legtökéletesebb bevetésének nevezték a koszovói bombázást. A tavalyi koszovói légiháború eredményeit taglaló dokumentum azonban meglehetősen más színben tünteti fel az eseményeket.
Sokezer darab éles bomba lehet még Jugoszlávia területén elszórva
A 230 darab irányítatlan bombából, amit ledobtak, mindössze négy találta el célját. A fürtösbombáknak negyven százaléka "érkezett meg" pontosan - a többi bomba mellément, vagy pedig sorsa "ismeretlen". Mivel a fürtösbombák szétnyílnak a célba érkezése előtt, az adat azt jelenti, hogy akár harmincötezer darab kisbomba is heverhet szanaszét Jugoszláviában - anélkül, hogy felrobbantak volna.

A királyi légierő gépei több mint ezer bombát dobtak le Jugoszláviára az egy évvel ezelőtti háborúban, ennek fele fürtösbomba volt, kétszáznegyven darab pedig lézerirányítású, "okos" bomba. A lézerirányítás bombák hatvanöt százaléka talált célba. Ez nagyon rossznak számít ahhoz képest, hogy az Öbölháború során ezek a fegyverek száz százalékos pontossággal "dolgoztak". A boszniai bevetések során nyolcvanöt százalék volt ez az arány.

Egy minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert az iraki célpontos sík területen helyezkedtek el, és a sivatagban jól elkülöníthetőek voltak a környezettől. Koszovóban nehezebb volt a terep, rosszabb az időjárás, és "feszítettebb a tempó". A félbehagyott bevetések harmadát a rossz időjárás miatt kellett lefújni, emlékeztett a Ministry of Defence munkatársa.

Nagy magasságból zajlottak a támadások
A pontatlansághoz az is hozzájárult, hogy a pilóták életét kímélendő, a bombázásokat többnyire nagy magasságból, tízezer méterről végezték. A fürtösbombákat annak ellenére nagy magasságból indították, hogy az Öbölháborúban bebizonyosodott, így pontatlanok.

Több régi pilóta szerint a pontatlanságnak ennél egy lényegesen prózaibb oka is van: a csökkenő hadikiadások miatt sok bevetésre repülő pilóta életében akkor használt először lézerirányítású bombát. Ráadásul technikai problémák voltak a fegyverrendszer és a királyi légierő által használt bombázók, a Tornado és a Harrier integrálásával.

Nem ez az első értékelés, ami kimutatja, a Jugoszlávia elleni légiháború korántsem volt olyan hatékony, mint az első jelentések állították. Mint arról beszámoltunk, májusban a Newsweek amerikai magazin jelentetett meg egy riportot, amit az amerikai légierő készített. A jelentés szerint a szövetséges bombázók találati pontossága töredéke volt az eleinte becsültnek. Az amerikai szakértők szerint ennek oka részben a nagy repülési magasság, részben pedig az volt, hogy a célfelmérők rengeteg szerb csalinak bedőltek.