Árpád
-2 °C
4 °C

Pontatlan volt a brit légierő Jugoszláviában

2000.08.16. 21:00
A brit királyi légierő által Jugoszláviára ledobott bombák kevesebb mint fele talált célba - derül ki egy, a brit védelmi minisztériumból kiszivárgott jelentésből. Egy februári értékelő sajtóértekezleten a brit védelmi minisztérium illetékesei a királyi légierő eddigi legtökéletesebb bevetésének nevezték a koszovói bombázást. A tavalyi koszovói légiháború eredményeit taglaló dokumentum azonban meglehetősen más színben tünteti fel az eseményeket.
Sokezer darab éles bomba lehet még Jugoszlávia területén elszórva
A 230 darab irányítatlan bombából, amit ledobtak, mindössze négy találta el célját. A fürtösbombáknak negyven százaléka "érkezett meg" pontosan - a többi bomba mellément, vagy pedig sorsa "ismeretlen". Mivel a fürtösbombák szétnyílnak a célba érkezése előtt, az adat azt jelenti, hogy akár harmincötezer darab kisbomba is heverhet szanaszét Jugoszláviában - anélkül, hogy felrobbantak volna.

A királyi légierő gépei több mint ezer bombát dobtak le Jugoszláviára az egy évvel ezelőtti háborúban, ennek fele fürtösbomba volt, kétszáznegyven darab pedig lézerirányítású, "okos" bomba. A lézerirányítás bombák hatvanöt százaléka talált célba. Ez nagyon rossznak számít ahhoz képest, hogy az Öbölháború során ezek a fegyverek száz százalékos pontossággal "dolgoztak". A boszniai bevetések során nyolcvanöt százalék volt ez az arány.

Egy minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert az iraki célpontos sík területen helyezkedtek el, és a sivatagban jól elkülöníthetőek voltak a környezettől. Koszovóban nehezebb volt a terep, rosszabb az időjárás, és "feszítettebb a tempó". A félbehagyott bevetések harmadát a rossz időjárás miatt kellett lefújni, emlékeztett a Ministry of Defence munkatársa.

Nagy magasságból zajlottak a támadások
A pontatlansághoz az is hozzájárult, hogy a pilóták életét kímélendő, a bombázásokat többnyire nagy magasságból, tízezer méterről végezték. A fürtösbombákat annak ellenére nagy magasságból indították, hogy az Öbölháborúban bebizonyosodott, így pontatlanok.

Több régi pilóta szerint a pontatlanságnak ennél egy lényegesen prózaibb oka is van: a csökkenő hadikiadások miatt sok bevetésre repülő pilóta életében akkor használt először lézerirányítású bombát. Ráadásul technikai problémák voltak a fegyverrendszer és a királyi légierő által használt bombázók, a Tornado és a Harrier integrálásával.

Nem ez az első értékelés, ami kimutatja, a Jugoszlávia elleni légiháború korántsem volt olyan hatékony, mint az első jelentések állították. Mint arról beszámoltunk, májusban a Newsweek amerikai magazin jelentetett meg egy riportot, amit az amerikai légierő készített. A jelentés szerint a szövetséges bombázók találati pontossága töredéke volt az eleinte becsültnek. Az amerikai szakértők szerint ennek oka részben a nagy repülési magasság, részben pedig az volt, hogy a célfelmérők rengeteg szerb csalinak bedőltek.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?