Bushék Irán és Korea atomprogramja ellen
További Külföld cikkek
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
Ratifikációs dokumentumok cseréje
A csúcs legfontosabb eseménye a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről tavaly májusban, Moszkvában aláírt szerződés ratifikációs dokumentumainak kicserélése volt. Ezzel életbe lépett a nukleáris rakétatölteteket egyenként 1700-2200 darabra, a jelenlegi szint mintegy harmadára csökkentő megállapodás. Az amerikai törvényhozás már korábban ratifikálta a moszkvai szerződést, az orosz állami duma viszont az iraki háború miatt félretette azt, és csak májusban hagyta jóvá a dokumentumot.
A főtéma Irak
Az orosz-amerikai megbeszélés fő témája értelemszerűen Irak volt, de fontos teret kapott a közel-keleti helyzet és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása is. Irakkal kapcsolatban Bush megerősítette, hogy a bagdadi rezsimnek igenis voltak tömegpusztító fegyverei és biofegyver-laboratóriumai, amelyeknek létét korábban Irak tagadta, és amelyek az ENSZ-határozatok tiltó hatálya alá estek.
A sajtótájékoztatón Putyin és Bush nagy jelentőséget tulajdonított az Irak elleni szankciók feloldásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúan elfogadott határozatnak. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitáinak lezárásával az együttműködésre kívánnak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai-brit-spanyol határozattervezet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszervezet megkerülésével, és nem a 1441. számú BT-határozat szellemében indította volna meg az iraki háborút.
Felszólítás Iránnak
Putyin már Bush érkezése előtt békülékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Bush fölvetette az Egyesült Államokat nyugtalanító orosz-iráni nukleáris együttműködés kérdését is: "aggódunk Irán előrehaladott nukleáris programja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az atomsorompó-szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek".
Putyin szerint ezen a területen kisebb a nézetkülönbség, mint kívülről látszik; Moszkva elkötelezett az atomsorompó-szerződés mellett. Bush arról beszélt, hogy Washington, Moszkva és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szorosan együttműködik azért, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez.
Moszkva ellenzi a tömegpusztító fegyverek terjedését
Az Irán elleni vádak kapcsán Putyin megerősítette: Moszkva ellenzi a tömegpusztító fegyverek terjedését. Egyúttal leszögezte: hazája ellenzi, hogy "a nukleáris fegyverprogramot ürügyként használják fel az ellenük folytatott tisztességtelen verseny céljára". Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország szállította a buseri atomerőmű fő berendezéseit Iránnak, váltig tagadva, hogy azok alkalmasak lennének atomfegyver előállítására.
Észak-Koreáról Bush kijelentette, hogy a kelet-ázsiai országot "nyomatékosan felszólítjuk: láthatóan, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul számolja fel nukleáris programját".
Az amerikai elnök újabb egyesült államokbeli látogatásra, ezen belül a Camp David-i elnöki rezidencia meglátogatására hívta meg orosz kollégáját. Bush szombaton érkezett Szentpétervárra, ahol több mint 40 állam- és kormányfő gyűlt össze a hétvégén az egykori orosz főváros alapításának 300. évfordulójára.