További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
"Latorállamok" jelentik az igazi veszélyt
Bush úgy véli, hogy a hidegháborús félelmek elmúltával az igazi veszély attól a kevés rakétától származik, amelyek "latorállamok kezében van". Az amerikai elnök a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött ABM-szerződést azért akarja felülvizsgálni, hogy a választási hadjáratban ígért rakétaelhárító rendszer megvalósulása elől minden akadály elháruljon.
Az egyetemen mondott beszédében Bush azt is ígérte, hogy a nukleáris töltetű rakéták számát csökkenteni fogja, bár pontos számadatot nem szolgáltatott. Az elképzeléseivel kapcsolatban a világ véleményére, így Oroszországéra is kíváncsi az amerikai elnök, ezért magas rangú delegációt küld majd Európába, Ázsiába, Ausztráliába és Kanadába, akik a védelmi rendszerről tárgyalnának.
Moszkva hajlandó tárgyalni
Igor Ivanov szerdai visszafogott nyilatkozatán - az MTI tudósítója szerint - látszott, hogy Moszkva elégedett az előző nap az orosz és az amerikai elnök között folytatott telefonbeszélgetéssel, amelynek témája éppen a washingtoni tervek és a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött ABM-szerződés jövője volt. Ivanov alapvető jelentőségűnek értékelte az ifjabb George Bush azon szavait, hogy az Egyesült Államok nem tesz egyoldalú lépéseket, hanem konzultál szövetségeseivel, barátaival és más államokkal, köztük Oroszországgal is
Vlagyimir Putyin elnök már korábban megfogalmazta komplex programját a hadászati leszerelés és a rakétavédelem kérdéseiben, s kezdeményezte a hadászati támadófegyverek másfél ezer darabra - vagy még alacsonyabb szintre - való kölcsönös csökkentését. Az orosz és amerikai elképzelések ebben a pontban találkoznak, igaz, az okok különbözőek: Putyin az erre a célra fordított állami költségvetési összegeket szeretné csökkenteni, míg Bush a választási kampányban beígért rakétavédelmi rendszer kiépítését kívánja elkezdeni.
Ellenséges kínai reagálás
A NATO és az EU vezetői üdvözölték az amerikai elnök ama ígéretét, hogy a rakétapajzsról konzultálni fognak államaikkal is. Ennek ellenére az EU soros elnök, Svédország arra figyelmeztetett, hogy a védelmi pajzs a fegyverkezési hajszát indítaná újra.
Kína hivatalosan nem reagált az amerikai elnök bejelentésére, de a hivatalos álláspontot tükröző kínai állami hírügynökség szerint a fegyverkezési hajsza újra elindulna a védelmi pajzs felállítás után. A BBC kínai tudósítója szerint Kína modernizálná kis nukleáris arzenálját, ha Bush kivitelezi védelmi tervét.
A rakétapajzsot nemcsak az EU és Kína bírálta, katonai szakértők szerint Bush terve technológiailag is kivitelezhetetlen. A védelmi rendszer tengeri, légi és földi egységeken alapulna. Az ABM-egyezmény hatálytalanítása után Alaszkában 100 rakétaelhárító és egy ütközetmenedzselő radarrendszert állítanának fel. Az eddig három tesztből kettő nem sikerült.