Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Schengennel Szlovákia elveszíti déli területeit

2007.07.10. 11:40
Szlovákia nem fejleszti déli területeit, mert a schengeni övezethez csatlakozás után az ország elveszti a magyarlakta részeket, írja a prágai Respekt.

Szlovákia és Magyarország csatlakozásával a schengeni övezethez Pozsony a gyakorlatban elveszíti a magyarok lakta déli területeit, állítja a Respekt című cseh liberális hetilap legújabb, e heti számában.

Számos dolog arra mutat, hogy Pozsony ezzel a fejlődéssel csendesen többé-kevésbé már előre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapott elsőbbséget Pozsony-Kassa autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonalnál.

A "déli területeket" elkerülik a stratégiai fontosságú kőolajvezetékek, gázvezetékek és a vasút is, olvasható a Határ, amely eltűnik című Lubos Palata által jegyzett írásban.

A szerző szerint a "kemény" szlovák-magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz.

Ez a határ a háború utáni német-francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák, állítja Palata.

A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni.

Pozsony és Budapest között – kivéve a volt Jugoszláviát – sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között, írta a Respekt.

Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét.

A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban, állította a Respekt.

Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését.

A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek?

A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték, állapította meg a Respekt.

Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tűzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésből már ismerünk, emlékeztetett a cseh hetilap.

"Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző.

Az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet.

Schengen az érettség próbája lesz, szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.