Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Mindenki összeállhat mindenkivel Romániában

2008.12.01. 16:20
Az RMDSZ már nem a mérleg nyelve, és akár ellenzékbe is szorulhat. Most a miniszterelnök harmadik helyen végzett pártja lehet a királycsináló, de a szociáldemokratákkal kötendő koalíció a posztjába kerülne, a liberális demokratákkal pedig egyszer már szakított. A választási eredményeket Kiss Tamás szociológussal elemeztük.

Kedd reggelre született meg a román választások végeredménye: a szociáldemokraták, ha egy hajszállal is, de nyertek.

A szociáldemokrata Mircea Geoana a győzelmet ünnepli – nem túl korán?

Nagy kérdés, hogy a három nagy pártból melyik kettő alakíthat kormányt, mivel a hárompárti nagykoalíció a gazdasági válság ellenére is elképzelhetetlen. A szociáldemokrata párt 33,09 a Demokrata-Liberális Párt 32,36, a miniszterelnök Calin Popescu Tariceanu pártja, a Nemzeti Liberálisok Pártja (PNL) 18,57, az RMDSZ 6,17 százalékos eredményt ért el. (A liberális demokraták az Európai Néppárt, a nemzeti liberálisok a Liberális Internacionálé, a szociáldemokraták az Európai Szocialisták Pártjának a tagjai. Ideológiai szinten viszont nincs túl sok különbség köztük.) A Nagy Románia Párt (3,57 százalék) és a Steaua-tulajdonos Gigi Becali elnökölte populista Új Generáció (2,53 százalék) nem került be a képviselőházba és a szenátusba.

Ami biztos: az előző választásokkal ellentétben most nem az RMDSZ, hanem a PNL lehet a királycsináló. A PNL eddig éppen az RMDSZ-szel kormányzott kisebbségben, miután 2007-ben szakított a PDL-lel.

Amennyiben a liberális demokraták nyerik a választást, úgy a hozzájuk ideológiailag közelebb álló nemzeti demokratákat kérhetik fel koalíciós partnernek. Csakhogy kettejük koalíciója tavaly felbomlott, és a szakításhoz vezető, jórészt személyes okok most is fennállnak, miközben szavazóik profilja viszonylag közel áll egymáshoz.

Felmerülhet a PNL és a szociáldemokraták közös kormányzása, annál is inkább, mert a kisebbségi Tariceanu kabinetet eddig kívülről támogatták a szociáldemokraták. A PNL szavazói viszont nem szívesén vennék ezt a koalíciót.

Nagy kérdés, hogy egy szociáldemokrata–nemzeti liberális koalícióban ki lenne a miniszterelnök. Se az eddig kormányzó Tariceanu, se Mircea Geoana szociáldemokrata-elnök nem szívesen mondana le a miniszterelnöki székről. Tariceanunak vélhetően búcsúznia kell posztjától, mert egy PNL–PDL-koalíció esetén a vele ellenséges viszonyban lévő Basescu államelnök gördítene akadályt kinevezése elé.

A szociáldemokraták különben hiába nyerik meg a választást, ha Basescu nem kéri fel Geoanát a kormányalakításra. Márpedig a román alkotmány értelmében az államfőnek erre joga van.

Basescu államelnök szavaz - na, ugyan kire?

Az ellenzékbe szorulással – márpedig a három nagy közül valamelyik pártra ez a sors vár – a legtöbbet a szociáldemokraták veszthetik, akik 2004 óta nincsenek kormányon, és a köztársasági elnököt sem az ő emberük. De a választások éjszakáján mindhárom párt nyertesnek, megkerülhetetlen erőnek kiáltotta ki magát. A szociáldemokraták már a helyhatósági választáson is jól szerepeltek, az önkormányzatok pedig akkor tudnak jól működni, ha a kormánypárt minél többet tud juttatni a vele azonos színű helyhatóságoknak. A PNL nem akarja abbahagyni a kormányzást, Tariceanu nagyon mélyről hozta fel pártját. A PDL pedig nagy győzelemre készült, fél-egy éve még úgy tűnt, hogy akár az RMDSZ-szel és a 18 kisebbségi képviselővel meglesz a többségük. (Romániában – ellentétben Magyarországgal – automatikusan helyet kapnak a kisebbségek képviselői, ha pártjuk nem éri el az 5 százalékot. Ehhez elég ötezer szavazat. A parlamentben mindig a kormány mellett szavaznak, mivel a kormányzattól mindig megkapják, amit kérnek – például ingatlanokat.)

A tizenkét éve megszakítás nélkül hatalmon lévő RMDSZ-re ezúttal nincs szüksége egyik pártnak sem arra, hogy kormányt alakítson. Ettől még része lehet egy új koalíciónak, de nem rajta fog múlni a kormányzás, így jóval kisebb az érdekérvényesítő képessége. Könnyen lehet, hogy úgy jár, mint az ellenzékbe szorult szlovákiai magyarok pártja, amelyik a pártban komoly válsághoz vezetett. Az MKP-val ellentétben azonban elnökváltás aligha lesz, mivel Markó Bélának nincs komoly alternatívája.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett és ellen is szólnak érvek. A székelyföldi és más magyar vezetésű önkormányzatoknak, a romániai magyar üzleti köröknek, az RMDSZ-hez kötődő intézményeknek, az észak-erdélyi autópálya ügyének jót tenne a koalíciós tagság, az autonómiatörekvéseknek és más nagyobb, nemzetpolitikai céloknak viszont a szabadabb, ellenzéki szerep kedvezne.

Az RMDSZ még nem tudja, hogy kormánypárti marad vagy ellenzékben folytatja

A miniszterelnök, szokatlan módon, a választás délutánján élő televíziós adásban hívta szavazni a választópolgárokat, mivel a részvételi adatok messze elmaradtak a korábbiaktól. Végül 40 százaléknyian mentek el szavazni, ami 1990 óta a legkevesebb – még négy éve is húsz százalékkal magasabb volt a részvételi aránya –, de a tendenciának megfelel. Mivel az előző rendszerben kötelező volt szavazni, így akár az állampolgári öntudatosság jeleként is lehet értelmezni a nem részvétel méltóságát.

Az elmaradottabb megyékben magasabb a részvétel, mivel, ahogy Romániában mondják, a helyi bárók egyik kezükben ostorral, a másikban a pálinkásüveggel hajtják az embereket szavazni, vagyis a magasabb részvétel sem jelent feltétlenül nagyobb demokráciát.

A most debütált választási rendszer bonyolultsága a másik ok, ami elriasztotta a választópolgárokat. Régen csak a megyei listára kellett szavazni, most viszont áttértek a választókerületi rendszerre, ahol a töredékszavazatoknak is jelentősége van.