Romániában nem a nyertesé a legtöbb mandátum

A most először kipróbált hibrid román választási rendszer sajátossága, hogy hiába győzött a Szociáldemokrata Párt, a legtöbb mandátumot mégis a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szerezte.

A végső mandátumelosztás:

1. PDL 115 képviselőházi, 51 szenátusi mandátum.

2. PSD 114/49.

3. Nemzeti Liberális Párt 65/28.

4. RMDSZ 22/9.

A két legnagyobb pártnak, bár a parlamentben megszavazták az új választási törvényt, kifogásai vannak az új rendszerrel kapcsolatban, írja az Antena 3-ra hivatkozva a Transindex. Mirecea Geoana PSD-elnök antidemokratikusnak nyilvánította a rendszert: hangsúlyozta, rengeteg kerületben fordult elő, hogy a PSD jelöltje a szavazatok 47 sőt 49 százalékának birtokában vesztett.

Susanne Kastner, a német parlament alelnöke egy héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a román politikusok egy olyan választási törvényt fogadtak el, amelyet ők maguk sem értenek. “Bukarestben találkoztam a parlamenti pártok képviselőivel, de közülük senki sem volt képes elmagyarázni, hogyan működik ez az egyéni választókerületes szavazási rendszer” – mondta.

Romániában most először lehetett egyéni jelöltekre szavazni. Az a jelölt, aki a szavazatok több mint felét megszerzi, az automatikusan képviselő lesz. A helyezettek szavazatai sem vesznek el azonban, mert minden nem egyenes ági győztes szavazatát az illetőt jelölő pártok kapják, és egy lista alapján elosztják. További szabály, hogy csak azoknál a pártoknál számítanak a töredékszavazatok, amelyek vagy országosan legalább 5 százalékot kaptak, vagy legalább 6 képviselőt és 3 szenátort egyenes ágon bejuttattak a törvényhozásba.

Hogy milyen lesz a jövőbeli koalíció – a többségi kormányzáshoz a három első helyezett közül kettőnek benne kell lennie az új koalícióban –, azt még nem tudni. Egy biztos: a szociáldemokraták és a demokrata-liberálisok túl vannak az első találkozójukon.

A megbeszélés sikertelen volt, mivel a demokraták azt kérték, hogy a szociáldemokrata pártelnök Geoana mondjon le kormányfői ambícióiról, sőt, elvárták volna, hogy ne induljon a 2009-es köztársaságielnök-választáson sem, írja a Transindex.

Basescu államelnök még a választás előtt kijelentette, hogy Geoanának nem ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány értelmében joga van.

Nagy kérdés, hogy az egykor együtt kormányzó, majd egymással összevesző nemzeti liberálisok és a demokrata-liberálisok meg tudnak-e egyezni egymással a kormányzás feltételeiről. Ha igen, akkor a szociáldemokraták újabb négy évre ellenzékbe szorulhatnak, ami elemzők szerint a párt szétdarabolódásához vezethet.

Nem zárható ki egy nemzeti liberális–szociáldemokrata koalíció sem. A nemzeti liberálisok és az RMDSZ kisebbségi kormányát ugyanis az PSD kívülről támogatta. Egy biztos: az RMDSZ-t valamennyi párt be akarja vonni a kormányzásba.