Kártérítést követelt az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségétől (NAÜ) Mahmud Ahamdinezsád iráni elnök. Szerinte országa súlyos károkat szenvedett, mert 2003-ban a NAÜ utasítására felfüggesztette az urándúsítást, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Ahmadinezsád szerint országa tudományos, műszaki és gazdasági károkat szenvedett, de nem nevezett meg kártérítési összeget, jelentette az MTI.
Engedékeny oroszok
A NAÜ második napja tárgyalja bécsi székhelyén az iráni atomprogramról szóló végleges jelentését. Az együttműködés hiánya miatt várhatóan elítélő határozat után a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerülhet, ahol az amerikaiak eddig egyértelműen szankciópártiak voltak és ebben az EU tagállamai is támogatták őket.
A BT-ben Oroszország és Kína ellenzi a szankciókat, ezért Oroszország újabb javaslatott tett Iránnak a közös urándúsításra. Ebben Oroszország már nem követeli Irántól, hogy hagyjon fel az urándúsítással, csak azt akarja biztosítani, hogy az Iránban dúsított kis mennyiségű uránt nem használják fel hadi célokra.
Türelmes európaiak
Az orosz javaslat elfogadhatatlannak tűnik az Egyesült Államok, de még a nyilt konfrontációtól ódzkodó európai államok számára is. A nyugati titkosszolgálatok szerint Irán atomfegyvergyártásra készül, így az amerikaiak és az EU számára csak az iráni urándúsítás teljes felfüggesztése fogadható el. Ennek érdekében az amerikaiak a katonai csapástól sem riadnának vissza.
A NAÜ bécsi ülésén egyelőre csendes diplomácia zajlik. Mohamed el-Baradei, a szervezet Nobel-békedíjas igazgatója - aki szintén kétségbe vonja, hogy Irán atomprogramja békés célú - egyelőre óvatos nyilatkozatban óvott mindenkit az elhamarkodott lépésektől. "Elég időnk van, hogy a NAÜ hatáskörében rendezzük a kérdést" - nyilatkozta a BBC-nek.
Az iráni atomválságban az iraki háborút megelőző helyzethez képest Nagy-Britannia mellett Franciaország és Németország is támogatja. ugyanakkor a három évvel ezelőttihez hasonlóan az amerikai vezetés is megosztott. Miközben a Pentagon már a haditerveket készíti, Condoleezza Rice külügyminiszter - aki Irak esetében háborúpárti volt - még a szankciók azonnali bevezetését is elhamarkodottnak tartja.