Bármilyen rusnya állat is a csótány, a jövőben mindenkinek meg kell fontolnia, hogy eltaposson-e akár csak egyet is, írja a Popsci.com. Simán megtörténhet ugyanis, hogy a terror elleni háború egyik katonáját tipornánk agyon.
Olcsók és hatékonyak
A Popsci beszámolója szerint a tudományos kutatások egyre komolyabban számolnak a rovarokkal a biológiai veszélyek azonosításában. "A csótányok mindenféle vegyi anyagot képesek felderíteni, akár a lépfenét is" – nyilatkozta a lapnak Karen Kester, a Virginiai Nemzetközösségi Egyetem entomológusa.
Az egyetem a Pentagon fejlesztőközpontja, a Darpa egymillió dolláros támogatásával tanulmányozza, hogy hogyan lehetne a csótányokat és a házlegyeket veszélyfelderítésre használni zárt rendszerekben, vagyis épületekben és csőhálózatokban, mint amilyen a metró vagy a csatornahálózat.
Az előnyök nyilvánvalóak. A potenciálisan halálos veszélyt jelentő bevetésekre nem drágán képzett embereket, hanem fillérekért tenyészthető rovarokat lehetne bevetni. Ráadásul a rovarok szervei hatékonyabbak lehetnek az ember által fejlesztett technikai eszközöknél a veszélyforrások felderítésében.
Halak háborúja
A hadsereget a halak és a méhek is érdeklik. Az Inscentinel nevű brit biotechnológiai cég a méhek kifinomult szaglását a bombakeresésben kívánja hasznosítani.
New Yorkban, Marylandben és Californiában pedig naphalakkal kísérleteznek, hiszen az édesvízi naphal nagyon érzékeny lény, így pusztulása azonnal kimutathatja a víz mérgezését. Az élő szenzorok a "jövő hullámai" jelentette ki a Popscinak Bill Lawler, a naphalakkal kísérletező Intelligent Automation Corporation társalapítója.