A magyarok szélsőségesebbek, mint az arabok?
A felmérést megrendelő intézet értékelése szerint ennek egyik legmeglepőbb jele az, hogy a megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve.
A románok nagy többsége szerint a szélsőségesség nem veszélyezteti Románia és szomszédai kapcsolatát. Kivételt Magyarország képez: a megkérdezettek 42 százaléka tart attól, hogy a két ország viszonya az extremizmus miatt rosszra fordulhat.
- Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mit keres egy békés közép-európai ország, amely maga is a demokratikus átmenet nehézségeivel küszködik, a terrorizmus által uralt arab országok között. Egy azonban biztos: a "szélsőséges Magyarország" képzete annak vitathatatlan bizonyítéka, hogy milyen zűrzavar és kétértelműség jellemzi a román társadalomban ennek a fogalomnak az értelmezését - állapította meg a Multimedia Political Communication elemzése.
Betiltanák az RMDSZ-t
Hasonló módon viszonyul a román közvélemény a romániai magyarokhoz is. Bár a felmérésből az derül ki, hogy a románok jelentős része csak a cigányokkal szemben viseltet nyílt elutasítással, a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják.
A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek kellene eltűnnie a politikai színtérről. Ezek fényében nem meglepő, hogy a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok.
A magyar politikusok a felelősek?
A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. A választ adók többsége szerint a románok és a magyarok harmonikusan tudnának együtt élni, de ez a politikusok hibájából nem valósul meg. A harmónia megzavarásáért a megkérdezettek 57 százaléka szerint a román, 65 százaléka szerint pedig a magyar nemzetiségű politikusok a felelősek.