Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Románia 2007-re csatlakozáskész?

2002.09.25. 08:39
Románia képes arra, hogy 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon, mondta a napokban Erik Bom, az EU-elnökséget ellátó Dánia bukaresti nagykövete. Gyorsan hozzátette: ezt szigorúan magánvéleménynek tekintsék a házigazdák.
Május óta, amikor Günther Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy az EU 2000-2006-os költségvetési időszakban Románia és Bulgária nem számíthat felvételre, keleti szomszédainknak a 2007-es dátum olyan, mint nekünk a 2004-es. Hiszik is, meg nem is - mindenképpen szeretnének valamilyen garanciát kapni, legalább felelős EU-vezető szájából elhangzott ígéret formájában.

Gyorstalpaló EU-tanfolyam

Bukarestben jelenleg több hónapos rendezvénysorozat folyik, amelynek során igyekeznek minél több tudnivalót megismertetni a lakossággal az Európai Unióról, a tagsággal járó előnyökről és kötelezettségekről. Bár az EU-csatlakozást a közvélemény nagy része támogatja, Romániában még a mértékadó értelmiség köreiben is kevesen látják át az unió rendszerét, működését - ha most lenne esedékes a csatlakozás, a románokat számos meglepetés érné.

Erik Bom a tájékoztatási kampány során hangsúlyozta, hogy az EU-nak még nincs hivatalos álláspontja Románia csatlakozásának időpontjáról, ez csak az országról szóló éves uniós jelentés október 9-i nyilvánosságra hozatala után alakul ki. A dán nagykövet elmondta: ahhoz, hogy Románia 2007-ben EU-taggá váljon, legalább a Világbank PSAL II-es egyezményére vonatkozó feltételeket teljesíteni kell, és természetesen tiszteletben tartani az EU hatályos joganyagát (aquis communautaire).

Nem elég annak látszani - olyannak is kell lenni

Romániában fokozottabb monitoring-tevékenységre van szükség, mint másutt - vélik EU-körökben. Meglepetéssel fedezték ugyanis fel, hogy ebben az országban a csatlakozási feltételek teljesítéséhez nem elegendő biztosíték az, ha a román parlament elfogad egy adott törvényt. Arra is szükség van, hogy - mintegy kényszerítő erőként - az EU képviselői figyelemmel kísérjék a törvény alkalmazását, felmérjék a közigazgatási szervek működésének hatékonyságát.

Kétmilliós magyar kisebbségével Románia különleges helyzetben van, hiszen a gyermekvédelmi intézkedések foganatosítása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett igencsak javítania kell kisebbségpolitikáján is ahhoz, hogy az EU feltételeinek eleget tegyen.

Románia ugyan már tavaly elfogadta a kétnyelvű településjelző táblák elhelyezését is előíró helyi közigazgatási törvényt, ezzel szemben Erdély nagyon sok érintett településén még ma sem láthatók kétnyelvű feliratok sem az állami intézmények épületein, sem a helységek határában - bár a törvény alkalmazását 2002. március 7-én meg kellett volna kezdeni. Az is előfordult, hogy a már elhelyezett településjelző táblákat ismeretlen tettesek megrongálták vagy eltávolították.

Kitolódik a schengeni határ

Mindent összevetve nemcsak az EU költségvetési keretének korlátozottsága, hanem a még teljesítésre váró feladatok is indokolták a csatlakozás kitolását 2007-re. Ezzel viszont Magyarország felvételét követően, várhatóan 2004-től legalább három évig szigorú határvonal húzódik majd az EU keleti fala mentén, Magyarország és Románia között. Ahhoz, hogy ez a határ ne jelentsen újabb vasfüggönyt, Románia mielőbbi felzárkózására van szükség. Többek között arra is, hogy hivatalos szervei "igényesebbé váljanak" a román állampolgárok határátlépésének engedélyezése terén.

A romániai magyar kisebbség körében bizonyos fokú aggodalommal várják ezt az időszakot - aligha lesz ugyanis lehetőség arra, hogy az akkor már EU-tag Magyarország pozitív diszkriminációt alkalmazzon az erdélyi magyarokkal kapcsolatban, például megkönnyítse a magyar nemzetiségű román állampolgárok határátlépését.

A csatlakozásra váró országok közül Romániában a legmagasabb a felzárkózást támogatók aránya, a nyolcvan százalékos támogatottság a magyarországit is jelentősen felülmúlja. Emiatt talán joggal bízhat a romániai magyar kisebbség abban, hogy a csatlakozást ennyire óhajtó román társadalom és politika a cél érdekében hajlandó lesz gátat vetni mindenféle nemzetiségi diszkriminációnak.