Felfüggesztette az államfőt a román parlament
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Felfüggesztette csütörtökön tisztségéből Traian Basescu államfőt a román parlament, azonban Basescu hétfőig hivatalban marad. A döntés kényelmes többséggel született meg, hiszen a román parlament képviselői és szenátorai 235 vokssal is felfüggeszthették volna Basescut, a szavazás során viszont 322-en voksoltak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, míg tízen tartózkodtak. Az MTI szerint a döntés nyomán várható, hogy a román államfő benyújtja lemondását, hogy előrehozott elnökválasztást kényszerítsen ki.
Basescu jogtalannak tartja a lépést
A Transindex szerint Basescu eleve jogtalannak minősítette a döntést. A romániai magyar hírszájt szerint a 465 honatyából 440-en voltak jelen a szavazáskor. Ezzel a Transindex szerint lezárult a négy hónapja tartó politikai viszály első része: most vagy a parlamenti döntést felülbíráló népszavazás, vagy rendkívüli elnökválasztás következik.
"Menesztésem esetén öt percen belül lemondok" - jelentette be már egy hete Băsescu, aki úgy tűnik, nem akarja bevárni, hogy a parlament után végső soron népszavazás döntsön a sorsáról.
Az RMDSZ Basescu ellen szavazott?
A parlamentben a végsőkig bizonytalanság uralkodott, hogy miként szavaznak majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ honatyái. Őket ugyanis nem kötötte a frakciófegyelem. Ennek ellenére valószínű, hogy a magyar nemzetiségű törvényhozók is Basescu ellen szavaztak, akárcsak a PNL-esek, illetve az ellenzéki pártok.
A szociáldemokraták, a Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt már korábban kiállt az elnök felfüggesztése mellett. A Demokrata Párt és a PLD viszont Basescut támogatta a szavazáskor.
Tariceanu szerint Basescu kudarcot vallott
Az államfő felfüggesztését kommentáló beszédében Tariceanu kormányfő - Basescu jelenlegi legfőbb ellenfele - emlékeztette az elnököt arra: be kell tartania korábbi ígéretét, és a szavazás eredményeként most le kéne mondania. Tariceanu szerint Basescunak be kéne ismernie, hogy kudarcot vallott.
Az MTI szerint a szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak zöme élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, az államfő ellen irányuló procedúrát kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszédében ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, mert szerinte állami intézményeket használt fel az alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében.
Az államfő kompromittáló információkat kért?
Geoana ezzel arra az általa egy nappal korábban bemutatott papírra utalt, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aligazgatója írt. Szerinte ez bizonyítja, hogy Basescu kompromittáló információkat kért a SRI-től az alkotmánybíróság tagjairól. Ezt a vádat Traian Basescu, a SRI igazgatója és az alkotmánybíróság is cáfolta.
Ennek kapcsán a PNL frakcióvezetője, Crin Antonescu kijelentette: Basescu, cselekedetei és nyilatkozatai révén, "veszélyt jelent a romániai demokráciára". Az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és Konzervatív Párt (PC) vezérszónokai is élesen bírálták az államfőt, és felfüggesztése mellett érveltek.
Markó nem örül
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu "többször is megsértette a játékszabályokat". Leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. Aki a parlament szerepét vonja kétségbe, az a demokrácia alapintézményének fontosságát vitatja - hangsúlyozta.
A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató, április eleje óta ellenzékbe kényszerített Demokrata Párt (PD), amely ellenzi az államfő ellen indított procedúrát. Vasile Blaga demokrata szenátor politikai leszámolásnak nevezte az államfő felfüggesztésére irányuló eljárást.
Basescu csak 48 óra múlva dönt?
Korábban Basescu visszaélésnek nevezte a felfüggesztését, mivel az alkotmánybíróság szerint nem sértette meg Románia alaptörvényét. Ezért előre bejelentette, hogy a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után "öt percen belül lemond". A média értesülései szerint azonban megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése, ezért várhatóan csak negyvennyolc órán belül nyújtja be lemondását.
Az antena3.ro román hírszájt szerint a Basescu felfüggesztésére irányuló indítványt a PSD, vagyis az ellenzéki szocdemek terjesztették be, akik már eddig is kívülről támogatták Tariceanu kisebbségbe került kormányát. Tariceanu nemzeti liberálisai az RMDSZ-szel alkotják a jelenlegi kormányt, de messze nincs elég szavazatuk ahhoz, hogy a két párt többségben legyen.
Az Egyetem téren az államfő mellett tüntetnek
A parlamenti döntés után Basescu bejelentette, hogy a bukaresti Egyetem térre (Piata Universitatii) megy, ahol már több ezren gyűltek össze az államfő támogatására. Az ellenzéki Geoana ennek kapcsán attól tart, hogy a bukaresti események ukrán mintára alakulnak, ezzel alighanem a kijevi kormányfő és államelnök vitájára célzott a PSD politikusa.
A hivatalosan még tisztségét betöltő Basescu testőrei kíséretében tört utat magának az őt éltető emberek között, akik arra kérték, hogy ne mondjon le. Basescu mikrofont ragadva rövid beszédet intézett híveihez, akiket úgy próbált megnyugtatni, hogy kijelentette: "nem hagyja magára a román népet". Közölte, nem mondhat még kampánybeszédet, hiszen hétfőig hivatalában marad, ugyanis az alkotmánybíróság várhatóan csak ekkor hagyja jóvá a parlament határozatát, s ettől a pillanattól kezdve válik csak hivatalosan is felfüggesztett elnökké.
Még nem derült, ki lemond-e hivataláról
Az államfő beszédéből nem derült ki egyértelműen, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően lemond-e az előre hozott elnökválasztás kikényszerítése érdekében. Basescut ugyanis erre senki nem kényszeríti, sorsa akár népszavazás során is eldőlhet. A törvényes előírások szerint a felfüggesztési procedúra folytatásaként referendumot kell szervezni leváltásáról. A két eljárás között az a lényeges különbség, hogy az előre hozott elnökválasztást csak három hónap múlva kell megszervezni, a referendumot viszont legkésőbb egy hónap múlva már le kell bonyolítani.
A tüntető tömeg a Basescu felfüggesztését megszavazó parlamenti pártok elleni jelszavakat kiabált, és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását követelték. Románia néhány nagyobb városában is összegyűltek emberek tüntetni, de lényegesen kevesebben, mint Bukarestben.
Az antena3.ro is azt emeli, hogy tegnapi ígérete ellenére még nem mondott le Basescu. A román Mediafax hírügynökség - az MTI-vel összhangban - úgy tudja, az elnök megvárja a hivatalos lapban a Monitorul Oficialban megjelenő közleményt a parlamenti döntésről, mielőtt benyújtaná lemondását az alkotmánybíróságnak.
Ha az államfő mégsem mondana le, akkor a román törvényhozás két kamarájának elnökei fogják megkeresni az alkotmánybíróságot, hogy hozzon döntést annak a népszavazásnak az ügyében, amely elvileg felülbírálhatná a parlamenti döntést, és amelyet Basescuék kezdeményeztek. Ha viszont az alkotmánybíróság tudomásul venné a parlamenti döntést, akkor hivatalosan is megürülne az elnöki tisztség.
Romolhat Románia hitelbesorolása
Szakértők szerint Traian Basescu román államfő csütörtöki felfüggesztése azzal járhat, hogy a nemzetközi hitelminősítők rontanak az ország hitelbesorolásain, hiszen az előrehozott választás kedvezőtlen benyomást kelt a hitelminősítők és a külföldi befektetők körében. A Chartered Financial Analyst Romania alelnöke, Dragos Cabat azt mondta, hogy az elnök felfüggesztése rendkívül bizonytalanná tette a belpolitikai helyzetet. A külföldi befektetők idegessé válhatnak és bizonytalan, hogy a belpolitikai feszültség milyen hatással lesz az ország gazdaságára.
Megfigyelők szerint a 2004-ben megválasztott Basescu jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az országban egy sor gazdasági és szociális reformot hajtsanak végre, ami lehetővé tette, hogy Románia januárban csatlakozhatott az Európai Unióhoz. Az esetleges előrehozott választásokkal azonban megtorpanhatnak a reformok és emiatt a nemzetközi hitelminősítők alacsonyabb szintre helyezhetik az ország hitelbesorolásait.