További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Átmenetileg ingatta csak meg az iraki fegyveres ellenállást a választások sikere, és a felkelés a politikai alkudozás alatt újjászerveződött, áll a legnagyobb londoni biztonság- és katonapolitikai elemző műhely kedden kiadott éves globális stratégiai jelentésében. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint az iraki politikusok eltúlzott szerepet tulajdonítanak a külföldről beszivárgó fegyvereseknek.
A birodalom visszavágott
Az IISS 384 oldalas idei világjelentése szerint az a tény, hogy az amerikai hadsereg meg tudta akadályozni a választások lehetetlenné tételét, és az, hogy a halálos fenyegetések ellenére a lakosság jelentős arányban vett részt a választáson, megingatta azoknak a csoportoknak az önbizalmát, amelyek politikai célból alkalmaznak erőszakot Irakban.
A választások után ez a támadások átmeneti csökkenéséhez vezetett. A voksolás és az új bagdadi kormány megalakulása között eltelt három hónapos interregnum azonban stratégiailag és politikailag is lehetőséget adott a felkelőknek arra, hogy újrarendezzék soraikat, és visszavágjanak.
Az amerikaiaknak nem ment
A Strategic Survey 2004/2005 című globális jelentés Irakkal foglalkozó fejezete szerint az új iraki kormánynak csaknem a nulláról kell elkezdenie egy teljesen új hadsereg felépítését, amely elég erős ahhoz, hogy az egész országban rendet teremtsen. A feladat méreteit jelzi, hogy a rendteremtés 155 ezer amerikai katonának sem sikerült a megszállás két éve alatt, áll a jelentésben.
Az IISS szerint az iraki politikusok igyekeznek külföldi harcosokat okolni az öngyilkos merényletekért és a szektariánus erőszakért, de ez valószínűleg eltúlzott álláspont. A jelentés szerint nyilvánvaló, hogy a szomszédos országokból érkező arab fegyvereseknek és a mögöttük álló al-Kaida terrorhálózatnak mint szervező erőnek szerepe volt a Bagdadot megbénító támadássorozatban. A külföldi harcosok a jelek alapján nem összehangoltan érkeznek Irakba, és számukat az amerikai hadsereg is legfeljebb 500 és 2000 közé teszi, miközben a felkelés kemény magját 12-20 ezer fősre becsüli.
A támadások hatékonysága, rendszeressége és az a sebesség, amellyel ezt a terrorhullámot Szaddám Huszein volt elnök bukása után megszervezték, egyértelműen hazai erők részvételére utal, olyan hibrid mögöttes szervezetre, amely főleg az előző Baath-rezsim maradványaiból, a velük szövetkező hazai szunnita radikálisokból és csekély számú külföldi szunnita harcosból áll, írták a londoni elemzők.
Kételkednek a koreai atombombában
Az IISS éves stratégiai jelentése szerint az ázsiai térség legaggályosabb biztonsági kérdése változatlanul Észak-Korea nukleáris programja. A londoni központ szerint Phenjan több évtizedes próbálkozásai ellenére is kétséges ugyan, hogy az ország képes lenne atombomba megtervezésére. A CIA mindazonáltal már 2003-ban azt jelentette az amerikai kongresszusnak, hogy a KNDK kísérleti robbantások nélkül is használható tervek birtokába jutott.
Ha ez megfelel a valóságnak, Észak-Korea hozzávetőleg hét atomtöltet gyártásához elégséges alapanyaggal bírhat, és nukleáris reaktorai további működtetésével a következő években 5-6 újabb atombombához elegendő hasadóanyaghoz juthat hozzá, áll az IISS keddi londoni jelentésében.