Megfékeznék a bosszúvágyat
"Úgy gondolom, legalább két évbe kerül Szaddám bíróság elé állítása" - nyilatkozta a Guardiannak Szalem Csalabi, a bíróság megteremtésén dolgozó iraki emigráns. Szalem a befolyásos iraki emigráns vezető, a Pentagon által Irak vezetőjének kiszemelt Ahmed Csalabi öccse.
Szalem szerint a bíróság felállítása nehéz feladat. Míg az irakiak többsége Huszein gyors elítélését követeli, a bíróságnak törekednie kell az igazságos ítélkezésre - mondta a Guardiannak.
A bíróságra amerikai nyomás is nehezedik. Míg azonban az irakiak bosszút akarnak állni a bukott rezsimen, az amerikaiak 30-50 perre akarják korlátozni a bíróság munkáját, ugyanis nem akarják teljesen elidegeníteni a diktatúra idején vezető szerepet játszó szunnita kisebbséget.
Népirtással vádolnák
Csalabi szerint Szaddám pere a legsúlyosabb vádakra, így a kurdok elleni hadjáratra, az 1991-es síita lázadást követő megtorlásokra és a Kuvait elleni háborúra korlátozódhat. A bíróság megakadályozná, hogy Huszein Milosevicshez hasonlóan átpolitizálja perét az őt Kuvait lerohanása előtt még támogató nyugati politikusok tanúként történő megszólaltatásával. A tanúmeghallgatás különösen kellemetlen lehetne a diktátorral 1983-84-ben többször is találkozó Donald Rumsfeld jelenlegi amerikai védelmi miniszter számára.
Golyó vagy kötél
Csalabi elmondása szerint a tárgyalásokat öt bíró vezetné, a bíróság munkáját húsz "nyomozóbíró" segítené. A hatóságok vádalkut is köthetnének a gyanúsítottakkal. Az erőszakos bűncselekményeket halálos ítéletekkel torolnák meg, a civil vádlottakat akasztanák, a katonákat kivégzőosztag lőné agyon - mondta el Csalabi.
Az iraki vezető öccse ügyvédként dolgozott Londonban - igaz főleg gazdasági ügyekkel foglalkozott. Szalem az Indict nevű, Huszein bűneiről adatokat gyűjtő szervezet egyik alapítója. Az Egyesült Államok már a háború kitörése előtt konzultációkat folytatott vele a bíróság felállításáról - írja a Guardian.