Az amerikai kongresszus felsőháza határozott arról: azokat az országokat, amelyek aktív szerepet vállalnak a terrorizmus elleni harcban, nem lehet kirekeszteni a vízummentességi programból. Ugyanakkor megfogalmazódott az a feltétel, hogy 10 százalék alá kell szorítani az elutasított vízumkérelmek arányát.
Ez utóbbi korlátozás Magyarország számára nem kedvező, hiszen az arány tavaly 10 százalék felett volt. Néhány aspiráns állam alatta marad a mutatónak, Csehország esetében csak 9 százalékos volt az arány, több állam viszont jóval felülmúlja azt.
"Mi nem szeretjük a számháborút, ne éljünk a számok bűvöletében" - mondta Simonyi András, aki világossá tette: Magyarország elfogadja azt, hogy Amerikának vannak biztonsági aggodalmai, és határozott intézkedéseket tesz ebben az irányban.
Elmondta, hogy Magyarországon "nagyon jó a tendencia": néhány év alatt 16-18 százalékról drámaian lecsökkent az elutasítási arány. Ő arra törekszik, hogy megnyugtassa az amerikaiakat, Magyarország "komolyan veszi a vízumelutasítási problémát (...) kötelezettséget vállal, hogy ez jelentősen csökkenjen". Magyarország egyértelműen jelezte, a terrorizmusellenes harcban azon szövetségesek közé kíván tartozni, amelyek megértik a probléma lényegét.
Simonyi András kijelentette: nem tud olyan helyzetet elképzelni, hogy Magyarország ne tudná teljesíteni a feltételeket, és más közép-európai országok esetleg Magyarország előtt jussanak be a vízummentességi programba. (A szlovén állampolgárok már vízum nélkül utazhatnak az USA-ba.) Megjegyezte, a kérdés megoldása a balti és a visegrádi államok színvonalas együttműködésének közös eredménye lesz; "most a finisben sem arról szól a történet, hogy egyesek elhúznak mások előtt".
Mint mondta, Magyarország vezető szerepet kíván játszani a vízumügy megoldására irányuló lobbizásban, a nagykövetség több diplomatája "a nap jelentős részét a kongresszusban tölti, hogy a magyar érdekekért lobbizzanak".
A vízumkötelezettség bántó a magyar közvélemény számára, akadály azoknak, akiknek fontos az Egyesült Államokkal való kapcsolattartás, és káros az Egyesült Államok számára.
A nagykövet megítélése szerint a százalékos korlát valószínűleg megmarad, de úgy vélte, azt rugalmasan lehet majd kezelni, és lehet találni olyan, az amerikaiakat megnyugtató megoldást, hogy nem rögzítenek konkrét százalékokat.
A szenátus határozata után az alsóház, a képviselőház is állást foglal majd az ügyben, és a két ház közötti kongresszusi egyeztetés után lesz szavazás a kialakuló szövegtervezetről.