Simonyi óv az eufóriától

Az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHC) megerősítette azt, "amit sejteni lehetett": a Bush-adminisztráció alapvetően módosított megközelítésén, közölte csütörtökön Simonyi András, akinek a vízummentességet óhajtó többi kelet-európai ország nagykövetével együtt aznap adtak tájékoztatást a DHC képviselői.

A magyar nagykövet megjegyezte: a korábbi ez irányú erőfeszítések fényében nem okozott meglepetést a váltás, George Bush bejelentése mégis váratlan volt. Az elnök magának tartotta fenn a jogot, hogy hol és mikor tesz az ügyben nyilatkozatot, és a diplomáciában az a ritka pillanat következett be, hogy nem szivárgott ki semmi.

Az amerikai elnök hét eleji lettországi és észtországi vizitje során közölte, megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek a vízummentességi programba. Bush a NATO rigai csúcstalálkozóján Václav Klaus cseh elnökkel is közölte, az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését fogja kezdeményezni. Washington állítólag azt kérné ezért cserébe, hogy az Amerikába utazók több adattal szolgáljanak magukról.

Simonyi András szerint a fordulat abban áll: a százalékarányokat fetisizáló korábbi szűk, gazdasági megközelítéssel szemben a biztonság kérdése került az első helyre; a vízummenteség kérdésében objektív alapokra helyeződnek a kritériumok. A nagykövet ezzel arra utalt, hogy a vízummentesség megadásának jelenleg az a feltétele: az elutasított vízumkérelmek aránya egy adott ország esetében 3 százalék alatt maradjon.

Folytatni kell a lobbizást

Simonyi elmondta, hogy a Bush-kormány részéről megnyilvánuló "új filozófia" nyomán nagyobb figyelem fog irányulni az útlevelek biztonságára, illetve arra, hogy milyen módon lehet biztosítani az utasforgalommal kapcsolatos adatcserét.

"Optimistának kell lennünk, eufórikusnak nem" - fogalmazott arra a kérdésre válaszolva, vajon Magyarország benne lesz-e abban a maroknyi országban, amelyiknek felajánlhatják a vízummentességet. Mindenképpen folytatni kell a lobbizást a kongresszusban - jelentette ki, leszögezve, "senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ez a magyar külpolitika sikere is, Magyarország komolyan szerepet játszott ebben a folyamatban".

Simonyi András azt mondta, hogy Washington az egyes országok teljesítménye alapján fog dönteni a vízummentességről, "nincs kollektív felvétel". Amit Magyarország tehet, az az, hogy jelzi: nem köt kompromisszumot biztonsági kérdésekben.

Kétpárti konszenzus

Az 1988-ban bevezetett vízummentességi program az említett maximális 3 százalékos vízumelutasítási arány kijelölésével szolgálta eredeti munkaerő-gazdálkodási célját, az illegális bevándorlók elleni küzdelmet. A 2001 szeptemberi terrormerényleteket követően ez a gazdasági motiváció megszűnt, és a 3 százalékos küszöb már biztonsági célból működött.

"A vízumpolitika ma már nem gazdasági, hanem biztonsági prevenciós eszköz" - mondta a nagykövet, aki szerint a terrorizmus európai és amerikai kockázatai közelednek egymáshoz, ezért a biztonsági felfogásokat is közelíteni kell egymáshoz. Mint fogalmazott, "nem amerikai aberráció az, hogy a biztonsági kérdésekhez így ragaszkodnak".

Simonyi András úgy látja, a vízummentesség kérdésében csak kétpárti konszenzus alapján lehet előrelépni, és Bush egyértelműen azt üzente, kétpártiságot akar. A washingtoni kongresszusban a vízummentességi program bővítésének támogatása vagy elutasítása közötti választóvonal nem a két nagy párt mentén húzódik. A pártokon belül markáns csoportok különülnek el, ez esetben a mérsékelt republikánusoknak össze kell fogniuk az ügy mellé álló demokratákkal.

Az új amerikai vízummentességi politikához kötődő hír, hogy Rahm Emanuel, Illinois állam demokrata képviselője csütörtökön George Bush elnökhöz és Condoleezza Rice külügyminiszterhez intézett levélben kérte: Lengyelországot mindenképpen vegyék bele a vízummentességi programba. Mint fogalmazott, nem engedhető meg, hogy az Egyesült Államok másodrangúnak tekintse bizonyított szövetségeseinek állampolgárait.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!