Szerbia békét akart
A Jugoszlávia területén zajló háborúkat a nagy nyugati hatalmak ösztönözték, mert céljuk nem a béke, hanem az új kolonializmus volt - mondta Milosevics. A boszniai háborúról beszélve elmondta: Szerbia nem volt hadviselő fél. Állítása szerint mindent megtett a testvérek között zajló "őrült háború" leállításáért.
Nem támogatta a boszniai szerbeket
A per folytatásában a nemzetközi ügyészség első tanúinak meghallgatása következett. Az elsőként meghallgatott Mahmut Bakallira - Koszovó egykori kommunista vezetőjére - Milosevics keresztkérdések tömegét zúdította - célja a tanú szavahihetőségének megkérdőjelezése volt. Milosevics kérdéseinek nagy része Bakalli állítólagos a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK) fűződő viszonyára utalt. Ez utóbbi vádat Bakalli határozottan visszautasította.
Részsikerek
Az ügyészség második tanújával szemben Milosevics azonban sikerrel lépett fel. Kevin Curtis, a nemzetközi ügyészség egyik nyomozója ezernél több koszovói albán tanúvallomását kívánta a bíróság elé tárni. Milosevics tiltakozására azonban Richard May bíró, az eljáró tanács elnöke azonban elutasította a tanú meghallgatását, mondván, a vallomás közvetett információkon alapul.
A tárgyalás elmúlt hete tehát bebizonyította, hogy bár Milosevics nem ismeri el a bíróságot, és ezért nem is fogadott fel védőket - Milosevicset az ügyészség által kirendelt védők képviselik - , nem fogja megkönnyíteni az ügyészek dolgát. Mostani teljesítménye joggal aggaszthatja Carla Del Ponte főügyészt. A per a héten a koszovói mészárlások szemtanúinak meghallgatásával folytatódik.