További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
Törvénytelen, igazságtalan és jogsértő
Alapvetően Milosevics azon érveinek elfogadását kérik, miszerint törvénytelenül alapították meg a Hágai szervezetet, hiszen azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) és nem a Közgyűlés alapította. Azt is felhozzák, hogy a bíróság nem ad lehetőséget fair eljárásra, nem védi alapvető jogait és hogy a hatóságok törvénytelen módon fogták el és adták ki a Törvényszéknek.
A három védő vélemény szerint a bíróság törvényességét annak ellenére is vizsgálni kell, hogy erről már döntött a Felebviteli Tanács, melynek megállapítása szerint a bíróság jogszerűen működik. A Felebviteli Tanáccsal szemben azt kifogásolja Milosevics és védői, hogy tagjai a Törvényszék eljáró bírói.
Beszélni akar
A főügyész függetlenségét is kérdőre vonta Milosevics. Védőinek érvei között szerepel, hogy az ENSZ BT Carla del Ponte főügyészt kérte fel a koszovói erőszakos cselekmények kivizsgálására, amelyek a Törvényszék hatáskörébe is eshetnek. A függetlenség megsértésének tényállása akár a vád ejtéséhez is vezethet - áll a beterjesztett kérelemben.
A védők szerint az exdiktátor szabadságjogai sérülnek azzal, hogy a főügyész megtiltotta számára a kapcsolattartást a médiával, miközben a törvényszék illetékesei kommentálhatták a vádiratot. Milosevicsnek így érdekében állna álláspontjának és tisztességének védelme érdekében a nyilvánosság tájékoztatása nézeteiről a vádirattal kapcsolatban.
Kiadta, nem adta, feladta
Védencük - véleményük szerint - törvénytelen kiadatásával kapcsolatban fontosnak tartják a kirendelt védők, hogy a kiadatási és letartóztatási kérelmekkel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, és nem a Milosevicset végül kiadó Szerb Köztársaság szerveihez fordult a Törvényszék. Szerbiára nézve nem állt fenn kötelezettség Milosevics kiadatására, hiszen Belgrád nem tagja az ENSZ-nek.
Ez az állításuk semlegesítheti másik kifogásukat, miszerint Jugoszlávia törvényei nem tették lehetővé Milosevics kiadatását, illetve az azt lehetővé tévő passzus éppen felebezés alatt állt.