A kannabisz lett az amerikai drogpolitika főmumusa

Marihuána elleni háborúvá alakult az Egyesült Államok kormányzatának drogellenes harca, írja a Washington Post. A Sentencing Porject (SP) nevű, inkább liberalizációpárti civil szervezet az FBI adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy 1992-2002 között a rendfenntartó hatóságok szinte kizárólag a kannabiszfogyasztókra koncentráltak.

Pénzkidobás?

Az SP kedden publikált tanulmánya szerint 1990 és kétezer között évi egymillióról évi másfélmillióra nőtt a droggal kapcsolatban letartóztatottak száma. A félmilliós növekedés nyolcvankét százalékban a kannabiszhasználók elleni eljárásoknak köszönhető. A letartóztatások számának növekedése ugyanakkor nem befolyásolta különösebben a bebörtönzöttek számát, hiszen a kannabisz miatt letartóztatottak alig hat százalékát ítélik letöltendő büntetésre.

A szervezet kimutatásai szerint míg 1992-ben a kannabiszszármazékokkal visszaélők elleni eljárások az összes drogügy 28 százalékát tették ki, 2002-re 45 százalékra nőtt a részarányuk. "A marihuána a legszélesebb körben használt illegális szer, ez azonban nem indokolja a növekedés ütemét. A kérdés az, hogy valóban erre akarjuk-e költeni a pénzünket" - nyilatkozta a Postnak Ryan S. King, az SP tanulmányának társszerzője.

Az Egyesült Államok kormánya a nyolcvanas években, a crackkokain térhódításakor hirdetett háborút a drogok ellen. A gyakran tényleges katonai akciókat is jelentő harc azóta évente megközelítőleg harmincötmilliárd dollárt emészt fel, látható eredmény nélkül. Bár az elmúlt tíz évben tömegével tartóztatják le a kannabiszhasználókat - a letartóztatottak nagy részét nem kereskedelem, hanem birtoklás miatt fogják el -, a fogyasztók száma egyáltalán nem csökkent. Eközben csak a kannabiszhasználók üldözése évi négymilliárd dollárt emészt fel.

Már a konzervatívok sem értik

A Bush-kormányzat több indokot is lát a kannabiszhasználók elleni akciók elszaporodása mögött. Egyik érvük szerint nagyon megugrott a tizenévesek körében a kannabiszhasználók száma. Másik érvük, hogy az utóbbi években potensebb, erősebb marihuánafajták kerültek piacra, ezek pedig skizofréniát, paranoiát és egyéb elmebetegségeket okozhatnak a használóknak. "Ez már nem laza marihuána, ez egy minőségileg más drog. Ezt tükrözik a számok is" - jelentette ki a Postnak David Murray, a Bush-kormányzat drogügyi csúcsszervének, a Fehér Ház Nemzeti Drogkontrol Programirodájának a munkatársa.

Pedig a totális háború gondolatát egyre inkább elveti a konzervatív jobboldal is. Erre utal legalábbis, hogy a neokonzervatívok legfőbb stratégiaalkotó szervezete, az American Enterprise Institute Vesztésre állunk a drogháborúban? című tanulmányában többek között felveti, hogy "a marihuánahasználok büntetőjogi felelősségrevonása nem tűnik jogilag megalapozottnak".

Kihasználják a lehetőséget

Alátámasztja ezt az SP tanulmánya is. A szervezet megállapításai szerint a kannabiszbirtoklásért bebörtönzöttek negyede nem jelent veszélyt a társadalomra. A szervezet ráadásul még faji alapú megkülönböztetés nyomait is látja az FBI adataiban. Megállapításaik szerint a kannabiszfogyasztók között ugyan csak tizennégy százalék az afroamerikaiak részaránya, a kannabisz miatt letartóztatottak harmada mégis közülük kerül ki.

A marihuána üldözése miatt egyre kisebb figyelem hárul a keménydrogokra, a heroin és a kokain miatti letartóztatások aránya a kilencvenes évek eleji 55 százalékról harminc százalék alá esett. Jonathan Caulkons, a Carnegie Mellon Egyetem kriminológiaprofesszora szerint ugyanakkor nem arról van szó, hogy a rendőrök már nem törődnek a kemény drogokkal. "A hatóságok csak kihasználják a kínálkozó lehetőséget, hogy most több marihuánahasználót tartóztathatnak le, mint a nyolcvanas években, amikor elsősorban a heroinistákkal és a kokainistákkal kellett foglalkozniuk" - nyilatkozta a Postnak.