Egymillió bevándorlót legalizálnak Spanyolországban
További Külföld cikkek
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- „Mit csinálsz?” – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
Spanyolországba a latin-amerikai és észak-afrikai országokból, az utóbbi években pedig Romániából tömegesen érkeznek a betelepülők, bár az emigráció sokkal fiatalabb jelenség itt, mint más európai országokban, Németországban vagy Angliában. A tömeges emigráció kezdete a 90-as években hirtelen jelentkező gazdasági növekedés idejére tehető.
Három és fél millió bevándorló országa
A betelepülők a teljes lakosság 3 százalékát tették ki 2002-ben, ám 2005-ben ez az arány már eléri a 8 százalékot, megközelítőleg 3,5 millió embert, közülük 1-1,5 millióra becsülik az illegálisan, papírok nélkül az országban tartózkodók számát. A kormány optimista számításai szerint az első körben, februártól májusig 200 ezren rendezhetik helyzetüket, majd a törvény hatálybalépése után további 800 ezer ember legalizálására számítanak.
Első körben február 7. és május 7. között nyújthatják be azok az illegálisan Spanyolországban elő emigránsok legalizációs kérelmüket, akik legalább hat hónapja bejelentett lakcímmel, munkáltatójuk által kiállított dokumentumokkal, és legalább hat hónapos munkaszerződéssel rendelkeznek. A törvény még nem lépett életbe, de a kormány már ezalatt a három hónap alatt megkezdi a benyújtott kérelmek elbírálását. A törvényjavaslat külön rendelkezik azokról a háztartási alkalmazottakról, akik nem rendelkeznek a szó szoros értelmében vett munkáltatóval.
Fehérebb gazdaságra számítanak
A társadalmat erősen megosztja a bevándorlók legalizálásának kérdése. Egy közvélemény-kutatás szerint a spanyolok fele úgy gondolja, hogy így is "túl sokan" vannak a betelepülők, és a legalizáció csak olaj a tűzre, mert még többen érkeznek majd. A társadalom másik része egyetért a legalizációval, szerintük - és a kormány várakozásai szerint is - az itt élő és dolgozó külföldiek legalább nem a feketegazdaságot éltetik majd, hanem az állami bevételeket növelik a társadalombiztosítás és az adók fizetésével.
Sokan inkább szubjektív oldalról közelítik meg a kérdést, hiszen a közvéleményt évek óta sokkolják a lezárt kamionokban, szellőztetés, alapvető higiénia nélkül hetekig utazó emberekről szóló híradások, vagy az úgynevezett paterákon - kisebb, nem tengeri átkelésre alkalmas csónakokon -, összezsúfolt afrikaiak tragédiája, akiket átfagyva, felholtan húznak ki a bárkákból a Vörös Kereszt tengerparti elsősegélynyújtói.A Néppártnak nem tetszik
Az ellenzéki párt a legalizáció miatt erősen támadja Zapatero kormányát. A Néppárt kritikáját három kényes kérdésre alapozza. Egyrészt arra, hogy ez a törvény ellenkezik az Európai Unió más országaiban zajló folyamatokkal, ahol - például Angliában és Hollandiában - a bevándorlási politika jelentős mértékben szigorodott. A konzervatív párt szerint a kormány mostani döntése rengeteg embert inspirál majd az illegális bevándorlásra, ezért a társadalmi feszültségek, a bűnözes növekedésére lehet majd számítani. Az emberkereskedelemmel foglalkozó maffiák is jobban megerősödnek, hiszen elkeseredett tömegek indulhatnak meg Afrikából, Dél-Amerikából, Kelet-Európából Spanyolország felé.
A kormány mindezeket a támadásokat azzal az érvvel hárítja, hogy a Néppárt kormányzása alatt semmit sem tett az illegálisan az országban élőkért, és éppen itt az ideje helyzetük normalizálásának a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében. A kormány tovább azzal vádolja a konzervatívokat, hogy kijelentéseikkel szükségtelen félelmet, feszültséget, és még több idegengyűlöletet teremtenek.