Kristóf, Jakab
19 °C
34 °C

Zavar a kormányozni készülő szerb koalícióban

2008.07.01. 18:36
Zavarodottá vált a Szerbiát irányítani akaró parlamenti többség már azelőtt, hogy kormányt alakított volna: vezetői, a demokraták kedden a nemzeti kisebbségi minisztérium elhagyását javasolták a parlamentnek, nagy felzúdulást idézve elő ezzel saját táborukban.

A kormányalakításhoz szükséges törvények általános vitájában Nada Kolundzija, a Demokrata Párt képviselőcsoportjának vezetője olyan módosító indítványt tett, hogy ne alakuljon külön minisztérium az emberi és nemzeti kisebbségi jogok képviseletére, mert ezzel 23-ra leszállítható a minisztériumok száma, amely saját pártja eredeti javaslata szerint 24 kellene hogy legyen. Az önmaga indítványát módosító fő kormányerő friss elképzelése szerint az említett feladatok ellátását beolvasztanák az igazságügyi minisztérium hatáskörébe.

A négy képviselőt adó, s a demokratának nevezett kormány megalakulásához nélkülözhetetlen Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevében Pásztor Bálint képviselő felvetette, hogy a külön nemzeti kisebbségi minisztérium létrehozása mellett kiálló pártja átgondolja, ne vonja-e meg támogatását a készülő kabinettől. Hasonló értelemben nyilatkozott Riza Halimi, a belgrádi parlament egyetlen albán képviselője is, akinek a szavazatára szintén égető szükség van a demokrata vezetésű kormány megalakításához.

Az indítvány azoknak az éles kritikáknak a nyomán született, amelyek a sok párt közötti alkuk nyomán megalakulni készülő kormány létszámát érték.

Nemzeti kisebbségi minisztériuma eddig sem volt Szerbiának. Létrehozását többek között a VMSZ szorgalmazta, amely kemény egyezkedés nyomán, egyebek mellett belgrádi államtitkári tisztségekért és vajdasági parlamenti elnöki posztért cserébe vállalta, hogy támogatja a parlamentben a megalakítandó kormányt.

A testület - a megalakulásához szükséges törvények elfogadása után - legkorábban a hét végén jöhet létre.

Tadic: Koszovó függetlensége veszélyt jelent a délkelet-európai stabilitásra

Boris Tadic szerb elnök kedden az Athén melletti Lagonissziben kijelentette: Koszovó függetlenségének kinyilvánítása veszélybe sodorta a délkelet-európai stabilitást, és egyben megismételte, hogy Belgrád sohasem ismeri el a Szerbiáról levált tartomány államiságát.

Tadic a Szocialista Internacionálé 23. kongresszusán vesz részt, és az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében újfent azt a véleményt hangoztatta, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása törvénytelen és egyoldalú nyilatkozat volt, amely veszélyt jelent a térség békéjének megerősítésére is. Ezt követően csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a Koszovó ügye gyengítette "politikai családjának a szolidaritását, holott közös célunk az volt: megteremtsük a békét a térségben".

A szerb államfő azonban hangoztatta azt is: Belgrád válasza békés volt, "kizártunk mindenféle katonai megoldási lehetőséget, nem hoztunk gazdasági büntetőintézkedéseket a koszovói albánok ellen, és arra szólítottuk fel a helyi szerbeket, hogy ne hagyják el otthonukat".

Tadic utalt arra is, hogy bár Szerbiának nem áll szándékában elfogadni Koszovó függetlenségét, de Európától sem fog eltávolodni. A szerb elnök Demokrata Pártja, amely megnyerte a májusi parlamenti választásokat, híve annak, hogy a balkáni ország közeledjék az Európai Unióhoz. A pártot egyébként hétfőn vették fel a Szocialista Internacionálé tagjai közé.