Csöndes magyarosítás
Ha csupán statisztikailag vizsgáljuk a kérdést - írja -, a válasz egyérmű: a háromszázezres lélekszámmal a magyarság a Vajdaság legnagyobb kisebbsége ugyan, de szerbek aránya - a Horvátországból elmenekült szerbekkel együtt - hetven százalékra emelkedett. A politika azonban legkevésbé sem matematika, s amikor a szerbek képviselői "a Vajdaság csöndes magyarosításáról" beszélnek, akkor legtöbbször a jelenlegi autonómiapárti tartományi hatalom szerbellenes irányvonalára gondolnak.
Arra a szándékra, hogy a tartománynak kétkamarás parlamentje legyen, amelynek felsőházában a nemzeti közösségek képviselői foglalnának helyet. Tíz szerb mellett például hét magyar képviselő lenne a felsőházban, s ez a megoszlás lehetővé tenné a nemzeti közösségek képviselőinek, hogy megvétózzanak bármilyen döntést.
Nem is a magyarok veszélyesek
Velibor Radusinovic, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi funkcionáriusa kifejti, hogy amikor a magyarosításról ejt szót, akkor nem elsősorban a magyar pártok tevékenységére gondol. Inkább azt tartja aggasztónak, hogy "ugyanarról a konyháról való", nem nemzeti alapon szerveződő pártok is megszavazták, hogy a tartománynak legyen önálló tudományos akadémiája.
Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke visszautasította a felvetést a Vajdaság magyarosításáról.