További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfői közleményében Magyarország név szerinti megemlítése nélkül konfliktusok forrásaként bírálta a státustörvényt. "A kisebbségek jogainak védelme azoknak az államoknak a kötelessége, amelyekben élnek" - szögezi le a Magyarországot meg nem nevező közleményben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. "Ez nemcsak a jelenlegi nemzetközi jog egyik alapelve és a béke feltétele, hanem egyben szükséges a jó kormányzáshoz, különösen a soknemzetiségű államokban."
Az egyoldalú intézkedések feszültséget keltenek
"A történelem azt mutatja, hogy amikor az államok egyoldalú intézkedéseket hoznak nemzetiségi alapon az illetékességükön kívül eső nemzeti kisebbségek védelmére, ez időnként feszültségekhez és szakadásokhoz, sőt, heves konfliktusokhoz vezet" - mondta a svéd diplomata. "Az államoknak el kellene kerülniük, hogy egyes csoportoknak olyan kiváltságokat teremtsenek, amelyek bomlasztó hatással lehetnek azokban az államokban, ahol élnek."
A román kormány szerint a törvény végrehajtását fel kell függeszteni
A román kormány hétfői közleményében úgy vélekedett, hogy amennyiben nem történik meg a státustörvény módosítása annak hatályba lépéséig, végrehajtását mindaddig fel kell függeszteni, amíg meg nem szerzik a szomszédos országok beleegyezését és meg nem teremtik a módosításhoz szükséges feltételeket. A román kormány tartja magát diplomáciai lépéseiben a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját is, hogy a státustörvény módosításra szorul.
A román kormány közleménye ismerteti, hogy tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülése hivatalosan elutasította a román miniszterelnök azon javaslatait, amelyeket Adrian Nastase a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetésének tett. Úgy értékeli, a MÁÉRT ülésén elfogadott álláspont annak elutasítását jelenti, hogy iktassák ki a törvényből az igazolások mechanizmusát, és kétoldalú tárgyalásokon rendezzék a gazdasági-szociális jogokkal kapcsolatos kérdéseket.
A román felet elégedetlenséggel tölti el az a tény, hogy magyar részről ragaszkodnak a törvényben szereplő, etnikai alapon nyújtott gazdasági-szociális jogokhoz. Ez ellentmond a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi előírásoknak, általában az európai normáknak és a velencei bizottság iránymutatásának, amely szerint kedvezményes elbánást csak a kulturális és oktatási jogok terén lehet biztosítani.
Nincs szükség etnikai igazolványra
A román kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy a kulturális és oktatási jogok érvényesítéséhez nincs szükség etnikai igazolványra, amely csak arra szolgál, hogy strukturális kapcsolatot létesítsen a magyar állam és más országok állampolgárai között. Ez is ellentmond a velencei bizottság állásfoglalásának.
Román részről úgy vélik, hogy a kétoldalú együttműködés keretében megteremthetők lettek volna a megfelelő feltételek ahhoz, hogy a részes államok valamennyi állampolgára bizonyos kedvezményeket élvezzen a másik állam területén nemzetiségi megkülönböztetés nélkül.
A román miniszterelnök javaslata: az RMDSZ-igazolvány helyettesíthetné a státusigazolványt
Adrian Nastase román miniszterelnök a múlt hét elején az RMDSZ vezetőivel tartott találkozóján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a romániai állampolgárok az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában vehessék igénybe a státustörvény által biztosított kulturális és oktatási kedvezményeket Magyarország területén. A román miniszterelnök emellett javasolta azt is, hogy a román-magyar munkavállalási megállapodásban töröljék el a másik ország területén munkát vállalók számának korlátozását.