Összefoglalónk: engedmény Pakisztánnak
További Külföld cikkek
- Agyonlőttek 14 embert és hamisan tanúskodtak, mégsem emelnek vádat ellenük
- Írország történetének legsúlyosabb tűzvészében született ítélet
- A nagyajatollah születésnapján kapta Irán az izraeli sallert
- A Magyarországon fogva tartott antifa aktivistát is elindítja az EP-választáson egy olasz párt
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
Az indiai szubkontinens két országával szemben Washington 1998-ban léptette életbe az úgynevezett fegyverexport-ellenőrzési törvény hatályát, mintegy jelezve az amerikai rosszallást az India, illetve Pakisztán által végrehajtott kísérleti atomrobbantások miatt.
Tekintettel arra, hogy a most szeptember 11-én elkövetett New York-i és washingtoni terrorcselekmények szálai jórészt Afganisztánba, és azon belül is az ott menedéket nyert Oszama bin Laden terroristavezér felé vezetnek, az Egyesült Államok számára kiemelt értékkel bír az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán közreműködése. Iszlámábád az Egyesült Államok megbízásából igyekszik rábírni az afganisztáni tálib kormányzatot arra, hogy adja ki Oszama bin Ladent.
Ez a törekvés eddig nem járt sikerrel. Fegyveres konfliktus esetén Pakisztán bizonyára azzal is sokat segíthet az amerikaiaknak, ha területét - a feltételezett Afganisztán elleni akció esetére, kiinduló bázisként - rendelkezésükre bocsátja.
Az Egyesült Államok a szankciófeloldással nyilvánvaló módon meghálálja Pakisztánnak a felvállalt szerep betöltését, másfelől pedig India tekintetében lényegében az egyensúly kedvéért szünteti meg a kereskedelmi tilalmakat.
Brit felderítők keresik bin Ladent
A The Sunday Times, a The Mail on Sunday és számos más vasárnapi lap tudni véli, hogy az SAS felderítői Oszama bin Laden nyomát keresik Afganisztánban. Pénteken egy négyfős csoportjuk tűzharcba keveredett tálib katonákkal a Kabul közeli hegyekben. "A fegyveres összetűzésnek nincsenek áldozatai" - idéztek egy védelmi minisztériumi forrást a brit lapok. Brit kormányilletékesek nem erősítették meg, de nem is cáfolták a lapértesüléseket.
Bővebben: Brit katonák harcolnak Kabulban
Támogatás a repülőtársaságoknak
Bush szombaton aláírta azt a kongresszus által péntek este elfogadott törvényt, amely 15 milliárd dolláros támogatást nyújt az amerikai polgári légi közlekedési szolgáltató iparnak.
Bush az aláírás kapcsán tett nyilatkozatában leszögezte: nem fogja engedni, hogy azok a terrorista csoportok, amelyek szeptember 11-én romba döntötték a New York-i Világkereskedelmi Központot, illetve a washingtoni Pentagon épületének egy részét, egyben képesek legyenek az amerikai légitársaságok tönkretételére - s ezzel együtt az amerikai életforma fontos részét alkotó légi közlekedés szétzúzására - is.
A szenátus, majd a képviselőház által elfogadott törvény 5 milliárd dollár készpénztámogatást, valamint 10 milliárdos hitelgarancia-keretet nyújt a már addig is gyengélkedő, de a terrorcselekmények nyomán válságba zuhant légitársaságok kisegítésére. A törvény egyben korlátozza a légitársaságok jogi felelősségének mértékét a múlt keddi terrorcselekményekért, amelyek során az eddigi, nem végleges adatok szerint mintegy 6500-7000-en vesztették életüket.
Újabb tartalékosokat hívtak be
Szombaton az Egyesült Államokban további 5 ezer tartalékost mozgósított a légierő, annak az amerikai katonai készülődésnek a jegyében, ami a szeptember 11-i terrorcselekmények nyomán kezdődött meg.
George Bush elnök korábban 50 ezerben maximálta azt a keretszámot, amelyen belül tartalékosokat lehet behívni - most első ízben az egy évtizeddel ezelőtti Öböl-háború óta. Ebből a légierő a minap már mozgósított 5 ezer főt, és most került sor a második 5 ezres csoport behívására. A Pentagon összesen 35 ezer fő behívását tervezi.
A washingtoni védelmi minisztériumban a hét végén dolgoztak azokon az intézkedéseken, amelyek keretében a légierő újabb gépeit vezénylik át az Afganisztántól nem messze fekvő támaszpontokra. E második hullámmal együtt immár több, mint kétszázzal bővülne a térségben állomásozó amerikai katonai repülőgépek - eddig mintegy 350-es - száma.
Hogy milyen célokra kellene felhasználni ezt a növekvő amerikai hadipotenciált, ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban viták folynak. Jesse Helms republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke szombaton a CNN tévéhálózatnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Afganisztán mellett Irakot, Szaddám Huszein rezsimjét sem szabad kifelejteni a célpontok közül.