Svájc megszavazta az ENSZ-csatlakozást

Ezzel Svájc az 1986-os, 76 százalékos - és minden kantonban megerősített - elutasítás után, a kormány, a parlament és a gazdasági elit évek óta tartó kampányának hatására a Vatikánon és a különleges helyzetben lévő Tajvanon kívül a világ utolsó államaként csatlakozik az ENSZ-hez.

Tényleges csatlakozás szeptemberben

A tényleges csatlakozás szeptemberben várható. Először ellenőrizik népszavazás végeredményét, s csak ez után küldheti el a kormány a csatlakozási kérelmet - a semlegességi nyilatkozattal együtt - Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak. Ezt követően a Biztonsági Tanács megvitatja, és várhatóan kedvező ajánlással továbbadja a közgyűlésnek a kérelmet. Az ENSZ 57. közgyűlése idén szeptember 10-én ül össze New Yorkban, s a felvételét kérő állam magas rangú tisztségviselőjének beszéde után dönt a kérdésben.

Puszta formalitás

Az ország eddig is tagja volt szinte minden szakosított ENSZ-szervezetnek, ezen az úton szorgos befizetőként járult hozzá az ENSZ működésének finanszírozásához, a szervezet döntéseinek szinte mindegyikét önként követte, továbbá a szervezet New York és Bécs melletti harmadik székhelyének - s ezzel a háború utáni időszak sok történelmi jelentőségű tárgyalási folyamatának - adott otthont.

A csatlakozás támogatói arra hivatkoztak, hogy az ország mindeddig teljesítette kötelességeit a szervezet vonatkozásában, s most ideje lehetőséget teremteni arra, hogy jogaival is éljen és beleszólási lehetőséget kapjon a döntésekbe. A politikusok attól is tartottak, hogy az ENSZ szervezetei kivonulhatnak Genfből, noha jelenlétük komoly jövedelmet és sok munkahelyet biztosít.

A Svájci Néppárt a semlegességet féltette

Az csatlakozás ellenzői - politikai téren szinte kizárólag a Svájci Néppárt (SVP) Christoph Blocher vezette jobboldali szárnya - azzal érveltek, hogy a csatlakozással veszélybe kerül Svájc féltve őrzött semlegessége, és az ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának "elnyomása" alá kerül.

Ám egy ideje főleg gazdasági téren világossá vált, hogy Svájc önkéntes elszigeteltsége nem tartható fenn sokáig. Mivel az Európai Unióhoz Svájc csak lassan közeledik, egyelőre kétoldalú szerződések útján, a NATO-csatlakozásról pedig szó sem lehet, az ország most az érezhetően növekvő jelentőségű ENSZ-hez csatlakozik. Ám megfigyelők szerint az utóbbi idők svájci és nemzetközi eseményei nyomán Svájc lassú nyitásának folytatása várható.

A munkaidőt nem rövidítik

A munkaidő heti 36 órára való lerövidítésére tett javaslatot - amelyről ugyancsak vasárnap döntöttek - a polgárok mintegy 70 százalékban elutasították, az 1958-as első felvetés óta harmadszor. Ezúttal a Svájci Szakszervezeti Szövetség (SGB) azt javasolta, hogy fokozatosan évi 1872 órára, vagyis heti 36 órára rövidítsék a munkaidőt.