Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Svédország a szakadék szélén?

2006.09.15. 11:14
Ne irigykedjenek a svédekre, intik az európai országokat az Economist elemzői. A kilencvenes évek eleji valutaválság után megint bezzeggyerekké lett Svédország lenyűgöző gazdasági mutatói komoly strukturális válság jeleit takarják el a vizslató szemek elől. De elég arra felfigyelni, hogy a hagyományosan szociáldemokrata Svédországban most a liberális-konzervatív ellenzék számít a választások esélyesének.

Svédnek lenni annyi, mint szociáldemokratának lenni, ismeri el még a jobboldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Fredrik Reinfeldt is. Az országot az elmúlt 74 évből 65-ben a szociáldemokraták kormányozták. Az, hogy a most hétvégi választásokon az egyesült jobboldali ellenzék esélyes a győzelemre, nem kis válságot jelez, véli az Economist.

Nagyot eshet a bezzeggyerek

Pedig a kilencvenes évek eleji valutaválság - amikor Soros György egy-két ügyes tranzakcióval bedöntötte a svéd koronát, és már mindenki temette a svéd modellt - óta Svédország újra Európa bezzeggyereke. A gazdaság 2006 második negyedévében döbbenetes ütemben, 5,6 százalékkal bővült, és a világ egyik legversenyképesebb gazdaságának számít. És akkor még nem is áradoztunk a svéd vállalati kultúráról, a technológiai előnyökről és a jól képzett svéd munkaerőről.

De a felszín alatt sturkturális válság tünetei bujkálnak. Az Economist elemzői három fontos tényezőre, a valós munkanélküliségre, a munkaerőpiac rugalmatlanságára és az állam túlburjánzására hívják fel a figyelmet.

Hazug statisztikák

A hivatalos statisztikák büszkén hirdetik, hogy Dánia után Svédországban a legnagyobb a foglalkoztatottság mértéke, a dolgozó népesség aránya valamivel 70 százalék felett van. A munkanélküliségi adatok is lenyűgözőek, a 6 százalékos arányt irigykedve figyelhetik a németek és a franciák. De a számok hazudnak.

A svéd munkanélküli-statisztikákból kihagyják a kormányzati közmunkaprogramokban dolgozókat, a korai nyugdíjba kényszerítetteket és azokat a diákokat, akik bár egyetemisták, de szívesen dolgoznának is. Az Economist szerint ráadásul a hosszú betegszabadságon levő svédet is dolgozóként tartják számon, gyanúsan sokat. A svéd állami kiadások 16 százaléka táppénzre megy.

Stagnáló munkaerőpiac

A McKinsey Global Institute gazdaságpolitikai agytröszt idei elemzése szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan esik a dolgozó népesség aránya, és 1950 óta gyakorlatilag nem teremtődtek új munkahelyek a magánszektorban. A fiatalkori munkanélküliség aránya a McKinsey ellemzése szerint az egyik legmagasabb Európában. Az elemzés szerint a valódi munkanélküliségi arány 15-17 százalék lehet.

A munkanélküliség ráadásul egy jól körülhatárolható csoportot, az elmúlt évek - társadalmilag amúgy is nehezen integrálható - muzulmán bevándorlóit sújtja leginkább. Érdekes összehasonlító vizsgálatot végeztek a mára az ország lakosságának 10 százalékát kitevő bevándorlók körében. Minnesotában és Svédországban élő szomáliai bevándorlócsoportokatt egybevetve kiderült, hogy az Egyesült Államokban több mint a felük dolgozik, a Svédországot választóknak a harmada se talált munkát, számol be az Economist.

A rejtett munkanélküliségnél is nagyobb probléma, hogy az új munkahelyek létrehozása rengeteg akadályba ütközik. Az irigykedve figyelt svéd szociális modellt elképesztő adóterhekből finanszírozzák, írja az Economist. Bár hivatalosan nincs minimálbér, a gyakorlatban a nagy hatalmú szakszervezetek kikényszerítette kollektív szerződések nagyon magas minimálbért garantálnak. A szakszervezetek a külföldi vállalkozások életét is megnehezítik. Egy Stockholm mellett építkező litván céget demonstrációkkal kényszerítettek arra, hogy saját, litván dolgozóival is a svéd szakszervezetek által kidolgozott kollektív szerződést kössön, ezért a cég hamarosan csődbe is ment a ráháruló terhektől. A litván munkások a nagy gondoskodásban munka nélkül maradtak.

Állami túlfoglalkoztatás

A svéd munkaerőpiac tehát stagnál, a szociáldemokrata kormányok az állami túlfoglalkoztatással igyekeztek változtatni a helyzeten. Ennek kvetkeztében a közszféra elképesztően túlsúlyos. A legnagyobb munkaadó az állam, a munkahelyek 30 százaléka a közszférában van. A túlfoglalkoztatás a termelékenység rovására megy, a fejlett ipari országok szervezete, az OECD legutóbbi tanulmánya szerint Svédországban a legkevésbé hatékony a közszféra.

A szociáldemokraták pedig hallani sem akarnak a most közfeladatként kezelt oktatás és egészségügyi ellátás privatizálásáról. Bár a jelenlegi szociáldemokrata kormány lelkesen hirdeti, hogy a magánóvodák 1990-es évek eleji bevezetése mennyire segítette a nők foglalkoztatottságának magas szinten tartását, a magánóvodákat bevezető konzervatív kormány vezetője, Carl Bildt nem győzi hangsúlyozni, hogy a szociáldemokraták anno foggal körömmel küzdtek ellenük.

Felébredtek

Európa ennek ellenére még mindig irígykedik. De a svéd választók már ráébredtek a nehézségekre. A héten publikált közvélemény-kutatások szerint a jobbközép pártok (az Új Mérsékelt Párt, a Centrumpárt, a liberális Néppárt és a Kereszténydemokrata Párt) Mérsékelt Koalíciós Párt nevű szövetsége 48,1 százalékra számíthat, míg a névleg szintén együtt induló baloldal (a szociáldemokrata Baloldali Párt, a Zöldek és a Munkáspárt) 46,1 százalékon áll. A baloldali pártszövetség azonban nem funkcionális, a Zöldek és a Munkáspárt eddig csak kívülről támogatják a szociáldemokrata kormányt, és bár most kormánytagságra vágynak, Goran Persson kormányfő semmi ilyesmit nem ígért nekik - és ez akár lázadásukhoz is vezethet.

Pedig a jobboldali koalíciót egy komoly botrány is sújtotta a választás előtt. A liberálisok ifjúsági szervezetének aktivistái hónapokkal ezelőtt feltörték a szociáldemokraták szervereit, bizalmas anyagokat töltöttek le róluk. A botrányba a Néppárt sajtófőnöke és főtitkára is belebukott, mindketten önként távoztak posztjukról.

Persze még semmi sem dőlt el. Tisztában van ezzel a már idézett Fredrik Reinfeldt jobboldali kormányfőjelölt is. Egyrészt, mert a szociáldemokraták bizton számíthatnak a 30 százaléknyi közalkalmazott szavazataira, illetve a bőséges munkanélküli-segélyben - A pénz három évig jár, az első évben az utolsó fizetés 85 százalékát kapják a rászorulók - részesülőkre. Hiszen a jobboldal elsősorban a munkanélküli-segélyeket nyírbálná meg a munkavállalási kedv növelésére, másrészt a vállalatokat sújtó adóterheket csökkentené a munkahelyteremtés ösztönzésére. A jobboldal azonban most nem ígér olyan radikális piacpárti reformokat, mint tette azt 1998-ban, utolsó győzelmekor. Hiszen svédnek lenni annyi, mint szociáldemokratának lenni.