Három értékelési szempont
A kategóriákon belül pontozzák az egyes országokat, mégpedig három szempont alapján. Az első szempont az, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a médiatartalomra, a második szempont az, hogy tapasztalható-e a médiatartalmat befolyásoló politikai nyomás, ellenőrzés, illetve erőszak, a harmadik szempont pedig az, hogy tapasztalható-e a médiatartalmat befolyásoló gazdasági nyomás és ellenőrzés.
Az első és a harmadik szempont alapján legfeljebb 30-30, a második szempont alapján pedig legfeljebb 40 büntetőponttal lehet sújtani egy országot. Az ezek szerint tehát maximum 100 büntetőpont kiosztását lehetővé tevő skálán az az ország minősül szabadnak, amelynek összesen 30-nál nem több a büntetőpontja.
A sajtó szabad, visszáságok vannak
A jelentés Magyarországra vonatkozó szöveges része megállapította: egyes visszásságoktól eltekintve a nyomtatott sajtó élénk és sokszínű. (Az "egyes visszásságok" példájaként hozta fel a jelentés, hogy a kormányzó párt tagjai nyomást gyakoroltak a Magyar Hírlapra.) A kormánypárti lapok előnyben részesülnek az állami tulajdonú vállalatok hirdetéseinél, és jobban hozzáférnek a kormányzati információhoz. A rádióállomások és tévéstúdiók mintegy 70 százaléka magánkézben van. Az öt országos tévécsatorna közül három állami tulajdonú. "Az állami média általában elfogultan kezeli a politikai kérdéseket" - olvasható a jelentésben.
Bírálat a csonka kuratóriumokért
A Freedom House utalt arra: az 1996-os médiatörvény előírja, hogy a kormányzó, illetve az ellenzéki pártok osztozzanak az állami televízió és rádió felügyeleti testületének helyein. A korábbi években a kormányváltozások során tömegesen bocsátottak el tévés személyzetet. "A bírálók azt a szemrehányást teszik, hogy a jelenlegi kormány visszaélt a törvénnyel, amikor olyan (felügyelő) testületeket hozott létre, amelyekben kizárólag az ő támogatói kaptak helyet, és ezzel méltánytalan befolyáshoz jutott a kinevezések, illetve a hírszolgáltatás terén. Mások szerint a hiba magában a törvényben van."
Szeptember 11-i események hatásai a sajtószabadságra
A hétfőn közzétett terjedelmes tanulmányból kitűnik, hogy a tavaly szeptember 11-i terrorcselekmény, majd azt követően a terrorizmus ellen megindított nemzetközi háború összességében nem rontotta a sajtószabadság világméretű helyzetét, hanem éppen ellenkezőleg, a média szabadságfoka globálisan bizonyos mértékű "mérlegjavulást" mutat.
Hatvanegy országban nincs sajtószabadság
A vizsgált 186 ország közül 75-öt a "szabad", 50 országot a "részlegesen szabad", 61 országot pedig a "nem szabad" kategóriába soroltak. A három csoport (a fenti sorrendben) a világ népességének 22, 40, illetve 38 százalékát fedi le. A Freedom House a tavalyi jelentés elkészülte óta jelentős javulást észlelt a sajtószabadság szempontjából Ghánában, Peruban és Vanuatun - mindhárom ország átkerült a "részlegesen szabad" csoportból a "szabad" kategóriába. Három ország ugyanakkor súlyos romlást mutatott: Mongólia a "szabadból" a "részlegesen szabad" csoportba, Banglades és Haiti pedig a "részlegesen szabadból" a "nem szabad" csoportba esett vissza.