Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Halálra ítélték Szaddám Huszeint

2006.11.05. 21:14
A volt diktátort első büntetőperében, egy 1982-es mészárlás miatt ítélték halálra. Szaddám akasztófán végzi az ítélet szerint. George Bush amerikai elnök az iraki demokrácia vívmányának nevezte a halálos ítéletet.

Halálra ítélték vasárnap első bagdadi perében Szaddám Huszein volt iraki elnököt. Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi a volt forradalmi bíróság vezetője is.


Az iraki különleges törvényszék vasárnap kezdte meg újabb tárgyalását és az ítélethirdetést Szaddám Huszein előző iraki elnök és hét vádlott-társa büntetőperében: az elnököt, a forradalmi bizottság elnökét, Avad Hamed al-Bandart és Szaddám testvérét, Barzan Ibrahim at-Tikrítit halálra ítélték.

A volt alelnök, Taha Jaszin Ramadán életfogytiglant kapott, három alacsonyabb rendű vádlottra pedig 15-15 év szabadságvesztést szabtak ki. A Baasz párt egyik volt tisztviselőjét felmentették.

A volt diktátor ellen több ügyben is folyik büntetőeljárás, és mindegyik esetben olyan súlyú a vád, hogy bármelyik perben halálra ítélhetik. Ma a Dudzsail nevű síita faluban végrehajtott 1982-es mészárlással összefüggő büntetőperben hoztak ítéletet.

Golyót kért

Az iraki törvények szerint a halálos ítélet utáni fellebbezés automatikus, de ennek elbírálása hetekig tarthat és várhatóan kudarccal zárul majd. Ha a fellebbezés eredménytelen, az ítéletet harminc napon belül végre kell hajtani, de ehhez Irak hárompárti elnökségének minden tagja alá kell írja a kivégzésről szóló papírokat.

Bár Szaddám Huszein golyó általi halált kért, a törvények szerint az ítéletet csak akasztással hajthatják végre. Az még nem világos, hogy a halálos ítélet végrehajtható-e azelőtt, hogy az ítélőszék a többi vádpontban határozott volna.

Szaddám ügyvédei korábban azzal vádolták az iraki kormányt, hogy beleavatkozik a per menetébe, de kifogásolták az ítélet időzítését is, ami mindössze két nappal előzi meg az amerikai kongresszusi és képviselőházi választásokat. George W Bush pártja a jelek szerint elveszítheti a Kongresszus feletti befolyását, aminek egyik oka, hogy a szavazók elégedetlenek azzal, ahogy a republikánusok az iraki válságot kezelik.

Bush: az iraki demokrácia vívmánya a halálos ítélet

George Bush amerikai elnök vasárnap a fiatal iraki demokrácia "nagy vívmányának" nevezte a Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor elleni halálos ítéletet.

Bush mérföldkőnek nevezte az ítéletet az iraki nép azon erőfeszítésében, hogy a jog uralmával váltsa fel a zsarnok uralmát. "Ez nagy vívmány a fiatal iraki demokrácia és alkotmányos kormánya számára" - jelentette ki az elnök a texasi Waco repülőterén, mielőtt Nebraska és Kansas államokba utazott volna kampánykörútra.

Halál Irak ellenségeire!

A volt elnök szokásos fekete öltönyében és fehér ingében jelent meg az ítélethirdetésen, majd kezében a Koránnal elfoglalta helyét. Rauf Rasid Abder-Rahman vezető bíró felszólította, hogy állva hallgassa a bíróság döntését, de a tiltakozó egykori elnököt végül a bíróság alkalmazottainak kellett kiemelnie a székből.


"Allah Akbar! (Isten hatalmas!)- kiáltott fel a diktátorként világi államot irányító Szaddám, miután a bíró kihirdette a halálos ítéletet. Ezután a BBC beszámolója szerint azt kiabálta, hogy "Éljen Irak, az iraki nép, és halál az ellenségeire!" A volt iraki vezető arcán felháborodottság és düh tükröződött. Később az ügyvéde szerint viszont arra bíztatta az irakiakat, hogy "bocsássanak meg mindenkinek, aki letért a jó útról, amennyiben lemond hivataláról, ne legyenek haragosak azoknak az országoknak a polgáraira, amik agressziót követtek el Irak ellen, és legyenek nyitottak a megbocsátásra."

Merénylet miatt állt bosszút

Szaddám Huszeinnek és hét vádlott-társának először azért a mészárlásért kellett felelnie, amelyet az iraki hatóságok Dudzsail síita helységben követtek el.

A vádak
- Összesen több százezernyi észak-iraki kurd megölése 1986 és 1988
- Kirkuk ágyúzása
- Az iraki hadsereg Kuvaitból való kiűzését követően kitört dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben
- A dudzsaili mészárlás, amelyben a város 148 lakóját ölték meg egy Szaddám elleni merényletkisérlet miatt 1982-ben
- Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba
- A Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás
- A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban
- Kuvait lerohanása 1990-ben
- Vallási vezetők kivégzése 1974-ben
- Politikai ellenfelek kivégzése
- Vallási, világi és politikai pártok üldözése
- A mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása

A síita településen 1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre az elnök gépkocsioszlopa ellen; a merénylők bosszút akartak állni azért, hogy a rendszer 1980-ban meggyilkoltatta Mohammed Bakr asz-Szadr nagyajatolláhot. Ő volt az Iszlám Hangja (Iszlám Dava) síita párt alapítója.

A sikertelen támadás után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit. Néhány összeesküvőnek azonban sikerült elszöknie.

A rajtaütés megtorlásaként a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett több mint 140 férfit és ifjút. Több száz lakost - férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, sőt aggastyánokat is - a hírhedt Nugra Szalman börtönbe küldtek; ez volt az ország egyik legszörnyűbb fegyintézete. A börtönlakók közül sokan meghaltak a fogva tartás embertelen körülményei következtében, mások nem élték túl a kínzásokat.

A kivégzésekről dokumentumok maradtak fenn, hasonlóképpen megmaradtak a túlélők tanúvallomásai. Ez az oka annak, hogy a volt iraki elnök elleni vádak közül először a dudzsaili vérengzés ügyében indítottak pert.