Szlovén igen a NATO-ra és az EU-ra
Rekord
A voksok több mint 99 százalékának összesítése után kiadott eredmények szerint a NATO-csatlakozásra a szavazók 66,02 százaléka mondott igent, míg az európai uniós tagság elsöprő, 89,61 százalékos támogatottságot kapott.
A NATO ellen szavazók aránya 33,98, míg az EU-tagságot elvetők tábora mindössze 10,39 százalékos volt. A központi választási bizottság adatai szerint a választási részvétel közel 60 százalék volt. A hivatalos végeredményeket április 1-jén teszi közzé a központi választási bizottság.
Biztonság, stabilitás, fejlődés
Anton Rop miniszterelnök első nyilatkozatában kijelentette: a NATO- és az EU-tagságot támogató döntés új fejezetet nyit Szlovénia történelmében, és azt jelenti, hogy az ország nagyobb biztonságot és stabilitást, gyorsabb gazdasági fejlődést fog élvezni.
Anton Grizold védelmi miniszter úgy vélte, hogy az iraki háború - amelyet közvélemény-kutatások szerint az ország lakosságának 92 százaléka ellenez - nem gyakorolt befolyást a szavazókra a döntés meghozatalában. "Holnaptól kezdve Szlovénia megbízható partnere lesz az atlanti szövetségnek" - hangoztatta.
Nagy demokratikus család
George Robertson NATO-főtitkár közleményben üdvözölte a népszavazás eredményét, és örömét fejezte ki, hogy Szlovénia lakossága bizalmat szavazott a NATO-nak és kész elfogadni a tagsággal járó kötelezettségeket. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a tagságra való felkészülés során még számos tennivaló vár az országra.
Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, aki hétfőn találkozik Szlovénia vezetőivel, rövid sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy "Szlovénia előtt megnyílt az Európai Unió nagy demokratikus családjába vezető út".
Mi vagyunk a következők
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül elsőként Máltán tartottak népszavazást az uniós tagságról. A véleménynyilvánító referendumon az igen szavazatok viszonylag szűk többséggel, 53,5 százalékkal győztek. Az EU-tagjelöltek közül legközelebb - április 12-én - Magyarországon lesz ügydöntő népszavazás az uniós csatlakozásról.