Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A svéd modellt vezetné be Kínában egy pártveterán

2007.05.25. 10:16
Ritka nyilvános vita bontakozott ki Kínában a demokratikus szocializmus kérdéséről. Egy kis példányszámú folyóiratban cikk jelent meg arról, hogy Kínának sem kommunizmusra, sem kapitalizmusra nincs szüksége, inkább a svéd típusú demokratikus szocializmust kéne megvalósítani.

Kínában a demokratikus szocializmus kérdéséről kezdődött sajtóvita, ami elmozdulást jelent az utóbbi évek, évtizedek rendíthetetlennek tűnő ideológiai alapelveihez, a "kínai sajátosságokkal épített szocializmus" elméletéhez képest.

A Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) központi pártlap foglalkozott pénteki kommentárjában egy tanulmánnyal, amelyet a Jenhuang Csuncsiu (Yanhuang Chunqiu) - kínai viszonyok között kis példányszámúnak számító - társadalomelméleti folyóirat közölt nemrégiben.

Demokratikus szocializmust akar

A tanulmány szerzője, Hszie Tao (Xie Tao) pártveterán a demokratikus szocializmus hazai meghonosítását sürgette a hivatalosan favorizált "kínai sajátosságokkal épített szocializmus" helyett.

Azt fejtegette tanulmányában, hogy a huszadik század történelme lényegében három társadalomfejlődési típus harcának története volt, a kapitalizmusé, a kommunizmusé és a svéd mintájú demokratikus szocializmusé, amely egyszerre biztosítja a viszonylagos társadalmi egyenlőséget és a politikai szabadságjogokat.

A svéd modell a legmagasabb rendű

Hszie meggyőződése szerint a legutóbbi bebizonyította magasabbrendűségét a két előzővel szemben, átformálta mind a kommunizmust, mind a kapitalizmust a svéd modell. Ezért Kínának is ezt a modellt kellene követnie, ha meg akar újulni.

Erre reagált pénteki kommentárjával a kommunista párt szócsöve. A kommentár szerint a demokratikus szocializmus egyrészt nem felel meg Kína nemzeti sajátosságainak, másrészt lényegét tekintve nem is szocializmus, hanem "a kapitalizmus eszköze" önmaga átmentésére és igazolására.

Utcára vitték a vitát

A központi pártlap hírmagyarázója elismeri, hogy egy és más (például a szociális védőháló létrehozása) tanulmányozható, sőt esetleg át is vehető a nyugati jóléti államok gyakorlatából, de "a tanulmányozás és átvétel nem jelenthet egyet a teljes azonosulással, még kevésbé a szolgai utánzással".

Kis példányszámú elméleti folyóiratokban, a kommunista párt köreiben terjesztett belső kiadványokban nem ritkák a hasonló elméleti viták, ám ezek "utcára vitele", tömeglapokban való ismertetése nagyon ritka, kivételes jelenség Kínában. Nem ismeretes, mi a mostani vita nyilvánossá tételének magyarázata, de egyes megfigyelők utalnak rá, hogy idén kongresszust rendez a Kínai Kommunista Párt, és a kongresszusok előtt ki szokott éleződni a párt frakciói közötti küzdelem.

Veterán kommunista a reformokat javasló teoretikus

A The Epoch Times elemzője szerint a folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Hszie Tao veterán kommunista, jelenleg 85 éves.

Maga a lap, a Jenhuang Csuncsiu, amelyben a munka megjelent, a kommunista párt reformirányzataihoz áll közel. Hszie ebben azt is leírta, hogy a politikai rendszer reformja nem halogatható tovább. Csak az alkotmányos demokrácia lehet úrrá azon a korrupción, ami a pártot eluralta, és csak a demokratikus szocializmus mentheti meg Kínát, véli a 85 éves veterán.

1989-ben elbukott a politikai reform Kínában

Ugyanakkor más elemzők arra mutatnak rá, hogy Kínában az uralkodó kommunista párt fél az egypártrendszer feladásától, a politikai instabilitástól. Ezért ítélik el keményen (bár többnyire név nélkül) Hszie nézeteit.

Megfigyelők emlékeztetnek arra is, hogy nem ez az első politikai reformkísérlet Kínában. Ám az 1989-es Tienanmen téri demonstrációk brutális letörése után megmerevedett a politikai rendszer, annak átalakítása szinte tabutémává vált.

Burzsoák és idegen érdekek

Ezért minősítik most a Hsziéhez hasonló nézeteket vallókat a burzsoá liberalizmus híveinek, akik a kapitalista utat választanák inkább. Sőt azzal is vádolják őket, hogy ellenséges külföldi erőket támogatnak, ideológiai fegyvert szolgáltatva azok számára, akik a nyugati mintájú békés átalakulást akarják Kínában.

Mindeddig mégsem ítélték el Hszie nézeteit hivatalosan a párt vezetői, sokak szerint azért, hogy a közelgő pártkongresszus előtt ne borítsák fel az érzékeny belső hatalmi egyensúlyt, és a 2008-as pekingi olimpia előtt nem akartak hangos ideológiai vitákat sem, amelyeket a nyugati sajtó esetleg felerősíthetne.

Hszie pályafutása

Hszie Tao 1921-ben született, abban az évben, amikor létrejött a Kínai Kommunista Párt. A párthoz 1946-ban csatlakozott a társadalomtudós. Az ötvenes években azonban pártideológusként sem kerülhette el a bebörtönzést, minthogy jó kapcsolatokat ápolt a Maóval szemben álló Hu Fenggel.

Hszie a kulturális forradalom idején célpontjává vált a hírhedt vörös gádistáknak, akik az ideológiai ellenfelet ismerték fel benne. 1980-ban rehabilitálták politikailag, amikor Teng Hsziao-Ping pragmatikusabb irányzata győzedelmeskedett, és megindultak az óvatos gazdasági reformok, amelyek mára a világ egyik legdinamikusabb országává tették Kínát. Elemzők megemlítik azt is, hogy Teng idején lett Hszie a Kínai Népi Egyetem alelnöke.