Ma Tajvan aggódik

Pár nappal ezelőtt még a kínai aggodalmaktól volt hangos a sajtó, mivel az amerikai Képviselőház elfogadta azt a törvényt, ami alapján az Egyesült Államok komoly katonai segítséget nyújthat Tajvannak. Növekvő fegyverszállításokon kívül javulna a két ország közti katonai kommunikáció és több tajvani katonát képeznének ki az USA-ban.

Kína természetesen belügyeibe való beavatkozásnak, illetve az amerikai egy-Kína politika feladásának tekintené a törvényt. Mivel Tajvant a kínai vezetés pusztán rebellis tartománynak tekinti, így vétóra szólította fel az amerikai elnököt. Bill Clinton ígéretet tett arra, hogy megpróbálja meggyőzni a Szenátus tagjait, hogy a törvény felborítaná a térség kényes egyensúlyát. Bár a Képviselőházban 341-70 arányban fogadták el a javaslatot, az elnök reméli, hogy a Szenátusban nem lesz meg a kétharmados többség, ami lehetetlenné tenné az elnöki vétót. Tajvan természetesen örül a törvényjavaslatnak, szerintük ez még akkor is komoly jelzés a következő amerikai elnöknek, ha a Szenátus végül nem fogadja el.

A kínai vezetést az is idegesíti, hogy a közelmúltban a japán és a fülöp-szigeteki törvényhozás is olyan szerződéseket fogadott el, ami szorosabbra fűzi országuk és az USA katonai együttműködését. Ezek alapján Japán logisztikai támogatást nyújt az Egyesült Államoknak egy esetleges térségbeli konfliktusban, a Fülöp-szigeteken pedig öt év szünet után újra tartottak amerikai-fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatot. Kínának egyébként mindkét országgal vannak területi vitái.

A látszat ellenére az utóbbi időben a Clinton-adminisztráció legfontosabb külpolitikai célja az volt, hogy normalizálja a viszonyt Kínával. Megállapodás született Kína WTO (Világkereskedelmi Szervezet)-tagságról (amit az USA akadályozott meg 13 éven keresztül), és Clinton el szeretné érni a Kongresszusban, hogy az véglegesen normalizálja a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. Ez utóbbi azt jelentené, hogy Kína véglegesen megkapja a "Most Favored Nation" kereskedelmi besorolást - amit 1979 óta birtokol ugyan, de azt a Kongresszusnak évente meg kellett újítania. Az elnök törekvései eredménytelenek maradhatnak, ha Kína komolyabban megsértődik az említett katonai lépések miatt, nem is beszélve a tavalyi belgrádi követség-bombázásról.

A legfrissebb hír azonban, ami miatt Tajvanon az aggódás sora, hogy februárban esedékes egy vadonatúj, orosz gyártmányú hadihajó csatlakozása a kínai flottához. A 8000 tonnás "Sovremennij"-osztályú romboló SSN22-es hajók ellen bevethető rakétákkal van felszerelve, ami nagyon komoly fenyegetést jelent a térségben tartózkodó amerikai hajóknak. A hadihajó kínai legénységgel január 3-án hagyta el Szentpétervár kikötőjét, és elvileg három hét alatt érhet célba. Kína, szokásához híven nem jelentette be a hajó befutását, igaz, még Tajvan sem jelentett hasonlót. Azt, hogy a hajó még nem érkezett meg, az orosz források azzal magyarázzák, hogy az út során valószínűleg többször is megáll különböző tesztek végrehajtása céljából.

Kína 1997-ben 1 milliárd dolláros szerződés keretében állapodott meg Oroszországgal két hadihajó megvásárlásáról. A második romboló is még idén megérkezik Kínába. Egyes katonai szakértők szerint Kínát eddig leginkább az tartotta vissza Tajvan lerohanásától, hogy ehhez nem volt elég nagy és erős a hadiflottája.

1996-ban az első szabad tajvani elnökválasztás idején Kína a sziget közelében nagyszabású hadgyakorlartot tartott, ahol nukleáris töltet hordozására is alkalmas új rakétákat próbáltak ki. Akkor az USA két anyahajót küldött a térségbe, mire a hadgyakorlat abbamaradt. Természetesen egy ilyen affér is csúnyábban végződhet, ha kínai oldalon megjelenik egy pár új, modern hadihajó. Elnökválasztás pedig idén lesz Tajvanon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!