Közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvételt ajánlott az Egyesült Államoknak a nukleáris fegyverprogramja miatt szankciókkal fenyegetett Irán. Teherán és Washingotn között 26 éve, az iráni iszlám forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása után szakadt meg a kapcsolat.
Ali Laridzsáni, az iráni nemzetbiztonsági főtanács titkára szerint Abdel-Azíz al-Hakím, a legfontosabb iraki síita tömörülés, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa (SCIRI) vezetőjének kérését teljesítve Irán kész tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Államokkal az iraki problémák rendezése érdekében.
Teherán hamarosan kiválasztja a tárgyalásokat folytató "releváns" diplomatákat, és az eszmecsere "kizárólag Irakot" fogja érinteni - tette hozzá Laridzsáni, aki a vitatott iráni atomprogramról folytatott nemzetközi tárgyalásokon a teheráni küldöttséget vezeti. Hakím, aki két évtizeden át élt iráni száműzetésben, szerdán fordult azzal a kéréssel "az (iráni) iszlám köztársaság vezetéséhez, hogy kezdjen párbeszédet az Egyesült Államokkal, és tekintsék át Irakkal kapcsolatos nézeteltéréseiket".
Felhívása Zalmay Khalilzadnak, az Egyesült Államok iraki nagykövetének pénteki nyilatkozatát követte, amely szerint "tudatta az irániakkal", hogy Washington "kész megbeszélést folytatni velük az Irakra vonatkozó véleménykülönbségekről".
Laridzsáni nyilatkozatából egyelőre nem derült ki, hogy Teherán milyen módon akar segíteni az iraki válság rendezésében. Az Egyesült Államok azonban az utóbbi időben többször is megvádolta Iránt, hogy beavatkozik Irak belügyeibe, fegyverekkel és harcosokkal támogatja a lázadókat.
George Bush amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy Teherán robbanószerkezetek előállításában nyújt segítséget az iraki síita fegyveres csoportoknak, jóllehet a Pentagon másnap kénytelen volt elismerni: nincsenek bizonyítékok az elnök állítására. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön még "a terroristák központi bankjának" nevezte Iránt.