Háborúval fenyeget a határvita Oroszroszág és Ukrajna közt?
További Külföld cikkek
Gátak és lõállások Oroszország és Ukrajna között amiatt alakult ki feszültség, hogy az orosz Krasznodari terület töltést kezdett építeni az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötõ Kercsi-szorosban az ukrán fennhatóságú Tuzla szigete irányában. A krasznodari hatóságok a szeptember 29-én kezdõdött védõgátépítést környezetvédelmi indokokkal támasztották alá, azzal érveltek, hogy a tenger rombolja a Tamani-félsziget partját. Kijev viszont Ukrajna területi integritását látta veszélyben.
A félbemaradt töltést 120-150 méter választja el Tuzlától, ahol az ukrán határõrség lõállásokat épített ki és tankcsapdákat állított fel. Az ukrán hadsereg a napokban rakétagyakorlatot tartott a Krímben.
Eredménytelen tárgyalás
Mihail Kaszjanov orosz kormányfõ a másfél órás pénteki egyeztetés után közölte, hogy nem jutottak kompromisszumra az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros, illetve a Tuzla földnyelvnél épülõ orosz védõgát ügyében. A felek mindazonáltal idõlegesen feloldották a feszültséget, amely egyes elemzõk szerint a katonai összeütközés küszöbére sodorta a két államot.
Moszkva és Kijev megegyezett: Tuzla sorsáról közösen döntenek, felgyorsítják az erre irányuló egyeztetéseket. Moszkva vállalta, hogy nem újítják fel a gát építését, amíg orosz és ukrán környezetvédelmi szakértõk állást nem foglalnak a kérdésben, Kijev pedig arra kötelezte magát, hogy kivonja a határõrcsapatokat a vitatott hovatartozású szigetrõl - mondta Kaszjanov.
Szavai szerint Ukrajnának be kell fejeznie az alaptalan erõfitogtatást. Úgy vélte, Kijev kitalált indokok alapján fújja fel az ügyet. Azt mondta, az orosz államvezetést megdöbbentette, hogy Ukrajna ilyen erõdemonstrációt hajtott végre egy környezetvédelmi építkezés miatt. Az orosz kormányfõ úgy látja, hogy a felek legkorábban 2-3 hónap alatt tudnak majd megoldást találni az Azovi-tengeri határkijelölés kérdésében. Közölte, hogy a külügyminiszterek már a jövõ héten egyeztetnek.
Véleménye szerint különbözõ térképek különbözõképpen mutatják a fölnyelv hovatartozását, de a fõ kérdés nem is Tuzla hovatartozása, hanem az egész Azovi-tenger státusa. Mint mondta, Oroszország nem is tekinti szigetnek ezt a tengeri földnyúlványt. Kijelentette ezenkívül: nem kizárt - ha az ökológusok célszerûnek ítélik - , hogy a töltést egészen Tuzláig kiépítik. Ez esetben lehet, hogy az országhatár Tuzlát fogja átszelni.
Kaszjanov azt mondta, hogy jelenleg nincsenek kijelölve tengeri határok, ezért az egyoldalú lépések nem járnak eredménnyel. Hibának nevezte, hogy a krasznodari hatóságok az ukrán fél értesítése nélkül fogtak hozzá a töltés építéséhez. Mint mondta, a védõgátról nem Moszkva döntött.
Feldarabolják a tengerfeneket
Oroszországnak az az álláspontja, hogy csak a tengerfeneket osszák fel egymás között, a vízfelszín maradjon közös használatban. Kaszjanov szerint a tengerfenék felosztására az ott található olajkincs kiaknázása miatt van szükség.
Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök viszont azt mondta: Ukrajna az ukrán alkotmány szellemében kívánja rendezni Tuzla problémáját. Kijelentette, hogy az ukrán alaptörvény szerint az államhatár a Kercsi-szorosban a vízfelszínen húzódik. Leszögezte: Tuzla - mindegy hogy sziget vagy földnyelv - Ukrajna elidegeníthetetlen része.
Végül mindkét miniszterelnök arra szólította fel országaik politikusait, hogy ne szítsák a szenvedélyeket a Kercsi-szoros körül.