Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ambrus
-3 °C
3 °C

Balkáni tükör: kire kacsint Trump, kit segít Biden?

GettyImages-1281731667
2020.10.28. 13:31
A magyar politikai vezetés már egyértelműen felfedte, melyik jelölt győzelmét látná szívesebben az amerikai elnökválasztáson, de közvetlen szomszédságunkban, a Balkánon is forgatókönyvekben gondolkodnak.

Ahogy közeledik a jövő kedd, az amerikai elnökválasztás időpontja, déli szomszédságunkban, a Balkánon is magasabb fokozatra kapcsolt az esélylatolgatás és helyezkedés. Az amerikai külpolitikát hagyományosan a folytonosság jellemzi, a stratégiai érdekek nem változnak pusztán amiatt, hogy új elnök veheti át a stafétabotot. A stílus, a hangsúlyok és taktika azonban igen, és ebben nincs is semmi új. Negyven évvel ezelőtt, a demokrata Jimmy Carter Moszkvával simulékonyabbnak tűnő fellépése után, Ronald Reagan harsány cowboystílusa, csillagháborús tervei, a „gonosz birodalma” emlegetése igencsak megváltoztatta a világpolitikai légkört. De a két elnök a Szovjetuniót veszélynek tekintő antikommunista alapállásában igazán nem volt különbség.

A szerbek már Clintontól is tartottak 

Most van olyan elemző, aki azt mondja: 1992 óta nem volt ekkora tétje egy amerikai elnökválasztásnak a Balkán szempontjából, mint a mostaninak. Akkor a balkáni katonai beavatkozástól ódzkodó republikánusokat a kérdésben harciasabb demokraták váltották fel, akik aztán meg is bombázták Belgrádot és Banja Lukát. Bár a szerb politika a republikánusoktól is kapott hideget-meleget, hiszen ők voltak hatalmon, amikor Koszovó függetlenségét előkészítették Washingtonban, de mégis: a Balkánon most Joe Biden megválasztása és a demokraták visszatérése fájna inkább Belgrádnak és Banja Lukának, azaz a boszniai szerbeknek. Ők már Hillary Clintont sem akarták nagyon elnökként látni 2016-ban, ezért harsányan üdvözölték Donald Trump megválasztását.

Most is az ő újraválasztásában látják a reményt egy számukra kedvezőbb politikai széljárásra. Ivica Dačić eddigi szerb külügyminiszter, aki most a belgrádi törvényhozás elnöke lett, ebből nem is csinált titkot. Számos alkalommal egyértelművé tette, hogy szerinte a szerb érdekeket jobban szolgálná, ha a jelenlegi amerikai elnök második mandátumot kapna. A ravasz és tapasztalt politikus a Szerb Szocialista Pártot vezeti, de egykoron még Slobodan Milošević pártjának szóvivőjeként lett ismert. A belgrádi politikai szakértők közül volt, aki bírálta ezekért a kijelentéseiért, mivel Biden megválasztása esetén ezek kellemetlen helyzetbe hozhatják Szerbiát. De egy ilyen kaliberű politikus alighanem tudatosan cselekszik.

Amerikában a potenciálisan mozgósítható, szerb identitással (is) rendelkező szavazók száma nehezen pontosítható, de a 200-300 ezres nagyságrend biztosra vehető. A szerb becslések szerint pedig ennél valószínűsíthetően többen vannak, akik odafigyelhetnek egy szerb külügyminiszter üzenetére, csak egy részük nem szívesen szerepel az etnikai hátteret mutató listákon. Fontos lehet, hogy

az amerikai szerb közösség jelen van olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pensylvania vagy Arizona, ahol minden szavazat számíthat november 3-án.

Sokan úgy gondolják, a bosnyákoknak, albánoknak és a montenegrói függetlenségpártiaknak is az kedvezne, ha visszatérne egy olyan vezetés a Fehér Házba, amelyik határozottabban lépne fel a szerb nacionalista retorikával szemben. Nem mintha az Obama-adminisztráció (2009–17) sokat tudott volna tenni Milorad Dodik boszniai szerb vezető harcias kirohanásai, függetlenségi népszavazással és a daytoni békeszerződés (1995) tulajdonképpeni felmondásával való fenyegetései ellen. Illetve az sem igaz, hogy a Trump-kormány érdemben nagyobb teret adott volna a szerb nacionalizmusnak.

Dodik rajta maradt az USA feketelistáján, illetve 2018-ban a washingtoni külügy, a State Department még az egyik közeli munkatársát, Nikola Špirićet is feltette erre. Viszont Trumpék taktikailag mást irányt követtek; a republikánusok igyekeztek korrektebben és barátságosabban fellépni Belgrád irányában, hogy megállítsák, de legalábbis lassítsák az oroszok egyre növekvő befolyását.

Az albánok Biden mögött 

Az albánok a jelek szerint a kampány finisében egyre egyértelműbben Biden mögé állnak. Albin Kurti volt koszovói miniszterelnök október közepén már egy videóüzenetben arra kérte az Amerikában élő albán közösséget, hogy a Demokrata Párt jelöltjére adja le voksát. Ennek nyilvánvalóan a hátterében az áll, hogy Kurti tavaszi kormányát a közvélkedés szerint amerikai sugallatra buktatták meg a koronavírus- járvány első hullámának kellős közepén. Kurti pártjának, az Önrendelkezésnek korábban többször meggyűlt a baja az amerikaiakkal, pártállástól függetlenül, mivel radikális, baloldali-nacionalista, utcai konfrontációkat kedvelő karaktere nehezen volt összeegyeztethető az amerikai diplomácia stílusával és céljaival.

Hashim Thaçi koszovói államfő és Edi Rama albán miniszterelnök 2016-ban lelkesen támogatták Hillary Clintont a nyilvánosság előtt. Ezért ők is kaptak jócskán kritikát, mint ahogy Kurtit is azonnal bírálták az amerikai albánok vitafórumain az utóbbi napokban. Eddig úgy látszik, hogy a Thaçi és Rama a 2016-os tapasztalatok alapján inkább a hallgatást tartják bölcsebbnek, de a nem politikus közegből nem mindenki gondolja ezt.

Dua Lipa koszovói albán származású brit popdíva, aki négy évvel ezelőtt még szinte tinédzser volt, szintén Biden támogatására szólította fel rajongóit. A markáns kettős identitással bíró énekesnő közvetlen ráhatása a politikára nyilvánvalóan szerény, de egy rendkívül népszerű sztárról van szó, egyes dalainak nézettsége a YouTube-on kétmilliárd (!) felett van. Az Instagram képmegosztón pedig több mint 50 millióan követik.

Ám Lipa eddigi politikai próbálkozásai nem voltak túl sikeresek, tavaly decemberben a vereséget szenvedő brit Munkáspártot, ez év elején pedig Bernie Sanders erősen balos demokrata elnökjelölt-aspiránst támogatta nyilvánosan.

Az albán diaszpóra, amelyen belül a szavazati joggal rendelkezők számát 300 ezerre becsülik, az Egyesült Államokban döntően a keleti parton koncentrálódik. Az egyik város, ahol legalább hatvanezren élnek, New York, itt Bronx negyedre koncentrálódnak. Innen származik Eliot Engel demokrata kongresszusi képviselő, aki az 1980-as évek vége óta a koszovói albánok legkitartóbb lobbistájának számít a Capitoliumon. (Idén azonban Engel elveszítette a demokrata párti előválasztást.) A New York-i másodgenerációs albánok körében rengeteg a diplomás, és közel kétezren legalább 100 ezer dolláros évi jövedelemmel rendelkeznek, ami társadalmi presztízst is jelent. Második helyen Massachussets áll, de sokan vannak Michiganben is.

Biden is tudatosan hajt az albán és bosnyák szavazókra. Megnyerésük érdekében nyílt levelet is küldött, amelyben Trumpnál kiegyensúlyozottabb politikát ígér Koszovóval kapcsolatban, illetve hitet tesz Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett. Ez a szerb nacionalista ambíciók és a mögöttük sejtett orosz felforgató tevékenység visszaszorítását jelenti. A State Department klasszikus vonalvezetésének hívei ezt üdvözölték is: számos volt pristinai és szarajevói nagykövet támogatja Biden tervezett balkáni külpolitikáját.

Koszovónak az amerikai adminisztráció támogatása létfontosságú, enélkül légüres térbe kerülne a nemzetközi kapcsolatokban. Az utóbbi hetekben olyan hírek keltek szárnyra, hogy a februárban leköszönő Thaçi utódja az államfői székben Koszovó eddigi washingtoni nagykövete lesz, aki kiváló kapcsolatokat épített ki az amerikai politikai körökkel. Vlora Çitaku neve a magyar közönségnek nem sokat mond, de hazájában annál többet: diplomáciai karrierje előtt EU-integrációs miniszter volt, és az egyik legígéretesebb női politikusnak tartották.

Borítókép: Mario Tama/Getty Images