Átszervezések
Az alsóház pénteken elfogadta azt az elnöki javaslatot is, hogy a csúcstárca hatékony működése érdekében meghatározott munkajogi korlátozásokat is érvényesítsenek e hivatalnál. A demokrata többségű szenátus ugyanakkor saját változatát vitatja a jövő héten, s ezzel kiújulhatnak az érdekvédelmi jogokról kialakult viták. A belbiztonsági tárca az egyik legnagyobb amerikai kormányzati átszervezésnek ígérkezik, ugyanis csaknem félszáz részleget olvaszt magába teljesen vagy részben 22 különböző ügynökségből.
Vita a tárca jogköréről
A belbiztonsági minisztérium jogkörét illetően komoly viták folytak: egyes nézetek szerint az új minisztérium felügyelete alá kell vonni nem csupán az Bevándorlási és Honosítási Szolgálatot (INS), a parti őrséget, a határőrséget, valamint további másfél tucat, eddig egymástól elkülönülten dolgozó kormányzati intézményt, hanem az FBI és a CIA egyes részlegeit is.
(A beolvasztásokkal a belbiztonsági minisztériumhoz összesen mintegy 170 ezer kormányzati alkalmazott kerülne.) Mások inkább összehangoló, az információáramlást biztosító irodaként képzelik el a minisztériumot, anélkül, hogy az "felettesévé" válna a saját titkaikat - hírszerzési forrásaikat és módszereiket - féltékenyen őrző titkosszolgálatoknak.
A vízumpolitikát is felügyeli az új minisztérium
A kormányzat által kidolgozott tervezet szerint a belbiztonsági minisztérium "alapértelmezésben" nem lenne jogosult követelni az FBI-tól és a CIA-tól minden "nyers adatot", amit ezek a titkosszolgálatok összegyűjtenek, hanem csak az ilyen adatok alapján készült, kiemelt jelentőséggel bíró elemzéseket kérhetnék be. A belbiztonsági minisztérium a vízumkiadási politika fölött is felügyeleti jogot szerezne, de ez nem csorbítaná a külügyminisztérium azon jogát, hogy külpolitikai okokból megtagadja az amerikai vízum kiadását külföldi személyeknek.