Barátságos mérkőzés

2008.09.27. 09:05
230 hozzászólás

Amekkora hűhó volt az első elnökjelölti vita körül, olyan unalmasra sikerült maga az esemény. Bár kilenc órával a tervezett kezdés előtt még az se volt biztos, hogy lesz vita, végül John McCain, aki két napja még a nemzeti válsághelyzetre hivatkozva a vita elhalasztását kezdeményezte, bejelentette, hogy mégis elmegy Mississippibe. Az elmúlt két nap eseményei alapján heves vitát remélhettünk, amúgy is, a republikánusok jelöltje híresen rossz természetű, azon se lepődtünk volna meg különösebben, ha már a második percben vörös fejjel üvöltött volna.

Ehhez képest még a hangjukat is alig emelték meg a riválisok. Az egyetlen komolyabb ütésváltás Irán kérdésében zajlott, amikor McCain nevetségesnek nevezte Obama elképzelését a tárgyalásról Irán elnökével. "Leülünk Ahmadinezsáddal, ő meg azt mondja, hogy eltörli Izraelt a föld színéről. Mi meg erre azt feleljük, hogy nem, nem fogod? Ugyan, kérem" - karikírozta Obama a kampány korai szakaszában hangoztatott tárgyalási készségét, amit időközben a demokrata jelölt már többször finomítani próbált.

Obama Irak kapcsán vágott vissza, amikor háromszor is azt dörgölte McCain orra alá, hogy tévedett a háborúval kapcsolatban. Obama meg nem támogatta a sikeres csapaterősítéseket, és 900 napig egyáltalán nem is járt Irakban, vágott vissza McCain.

Ezzel nagyjából le is tudták a keménykedést. Sok izgalmat pedig a vita önmagában nem tartalmazott, külpolitikai kérdésekben - a vita alaptémájában - mindkét jelölt álláspontja régóta változatlan. Nem is hangzott el semmi egetrengető.

De nem okozott izgalmakat az sem, amikor a vita legelején a műsorvezető (Jim Lehrer, aki néha próbálta volna egymásra ereszteni a két politikust, de azok inkább hozzá, mint egymáshoz intézték szavaikat) az aktuális válságról kérdezte őket. Bár a kiszivárgott hírek szerint csütörtökön, amikor a jelöltek George W. Bushsal találkoztak, kedélyes üvöltözésbe torkollt a megbeszélés, most mind a ketten langyosak voltak. Még csak általánosnak sem mondható válaszokat adtak csupán a kérdésre, majd mindketten puha ígéretet tettek, hogy megszavazzák a bankszektor megváltására vonatkozó javaslatot. A konkrét kérdésre Obama azt felelte, "még nem láttam a tervezet szövegét", McCain pedig azt, hogy "én... én remélem igen".

Összegezve, elképzelni sem tudjuk, mire ment ki a nagy felhajtás a vita előtt. És őszintén megdöbbennénk azon, ha valaki a péntek esti vita alapján döntötte volna el végleg, hogy melyik jelöltet támogatja. Ha lenne önök közt ilyen, kérem jelezze a kommentekben.