Ennek most mi az értelme? IV.
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
Egy napos késéssel jelentkezem, szerdán egyéb elfoglaltságaim miatt egyáltalán nem volt időm ránézni az eredményekre, és bár a gyorselemzéseimet nem jellemzi a mélyreható alaposság, bármiféle tényadatok ismerete nélkül még elhamarkodott következtetéseket se lennék képes levonni. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy Romney alaposan kiköszörülte a dél-karolinai csorbát.
Az upsetet követő tíz napban szerepcserével megismétlődtek az előző hét eseményei. A lendületbe jött Gingrich pont ugyanazt a hibát követte el, mint New Hampshire után Romney. Túlzottan is védekező lett, a vitákban meghátrált, míg Romney váratlanul felvillantotta, hogy tud ő kemény is lenni. Persze az közvélemény és az eredmények alakításában nagy szerepe volt annak is, hogy az establishment jelöltjének sokkal több elszórható pénze van, ami a dél-karolinainál sokkal drágább floridai médiapiacon igenis számított. A csapból is Romney folyt, és ennek meg is lett az eredménye. A 14,5 pontos győzelem meggyőző.
De mi következik ebből?
Romney: A nagyarányú győzelem kellő lendületet adhat februárra, ami amúgy is jó hónapja lehet. Február 4-én Nevadában kaukuszolnak a republikánusok, ahol 2008-ban a szavazók 25 százaléka volt mormon, a február 4-11-ig kaukuszoló Maine új-angliai állam - bár kívül esik a Bostoni médiapiacon -, míg február 7-én a szintén nagyobb mormon népességű Coloradóban szavaznak. Talán csak Minnesota problémásabb állam az egész hónapban. A két februári előválasztó állam is fekszik Romney-nak, Michiganben apja volt a kormányzó, Arizonában pedig az állam szülöttje, John McCain támogatja. Ha minden jól megy, nagyon megerősödve várhatja március 6-át, a szuperkeddet. Az egyetlen aktuális izgalom, hogy a legszegényebbekről tett, nem túl szerencsés megjegyzése - "nem igazán érdekelnek" - mennyire ragad meg a választókban. Michiganben kockázat még, hogy ellenezte az autóipar állami kisegítését.
Gingrich: A dél-karolinai kitérő után visszaértünk a New Hampshire-i előválasztás után tett kijelentésünkhöz: köszi, és viszlát! Gingrich vereségében nem is annak mértéke volt a megrázó, hanem az, hogy milyen tempóban fordult ellene a közhangulat, és hogy a latino szavazók körében is súlyos vereséget szenvedett, pedig Romney-val szemben ő kifejezetten liberális bevándorlási politikát hirdet. Erőforrásait igazából márciusra kéne koncentrálnia, szuperkedden szülőállama, Georgia adja a legtöbb delegáltat, Tennesseeben és Oklahomában is esélyes lehet. Kétséges, hogy ez elég-e bármire, a végső győzelemhez már csoda kéne.
Santorum: Ahogy Dél-Karolinában, úgy Floridában se tudott csodát tenni, a hétvégén inkább haza is utazott beteg gyerekéhez. Amúgy sem volt esélyes, de a 13,4 százalékos eredmény nem hozta be a befektetett energiát.
Paul: Az Embernek, Akinek Teljesen Mindegy a floridai előválasztás annyira mindegy volt, hogy egyáltalán nem is kampányolt az államban. Eredményén nincs is különösebben mit elemezni. Paul számára a február a döntő hónap. Bár Romney tűnik esélyesnek, Paulnak Nevadában és Maine-ben is lehet keresni valója, ahogy Minnesotában is. Bár stratégiáját semmilyen eredmény nem befolyásolja, egy győzelem mindenképpen fokozná a hangulatot.
Rovataink a Facebookon