Átment Obama történelmi reformja

2012.06.28. 16:54 Módosítva: 2012.06.28. 16:56

Így zajlik az előválasztás

Csütörtökön kihirdetett döntésével az amerikai Legfelsőbb Bíróság nem találta alkotmányellenesnek a Barack Obama elnök legfontosabb belpolitikai eredményének tartott egészségügyi reformot. A legfelsőbb bíróság némileg váratlanul, a konzervatív Roberts főbíró döntő szavazatával mondta ki alkotmányosnak a változásokat.

A meglepetésre utal az is, hogy még maga Obama sem bízott abban, hogy a törvény minden eleme átmegy a rostán. „Első ciklusom alatt elfogadtuk az egészségügyi reformot” – viccelt az elnök a jövőt sejtve a fehér házi tudósítók vacsoráján még áprilisban. „Második ciklusomban azt hiszem, újra elfogadjuk.” A New York Times szerint erre utalt az is, hogy Obama egy kampánypénzgyűjtésen Manhattanben már második ciklusos célkitűzései között említette, hogy visszatérne az egészségügy kérdésére.

A bíróság 5:4 arányban szavazott a törvény fenntartására. A liberálisok, Stephen Breyer, Ruth Bader Ginsburg, Elena Kagan és Sotomayor a törvény mellett, a konzervatív Samuel Alito, Anthony Kennedy, Antonin Scalia és Clarence Thomas ellene szavaztak. A döntő szavazat a George W. Bush idején megválasztott John J. Robertsé volt, ő most a liberálisokkal szavazott. 110 oldalas töbségi véleményében adónak jellemzi a kötelező egészségbiztosítást, amit az alkotmány szerint joga van kivetni a szövetségi államnak.

A meghallgatások után még nem volt sejthető

Az sem volt teljesen biztos, hogy a bíróság egyáltalán döntést hoz az egészségügyi reform ügyében, habár az év elején tartott meghallgatások alapján úgy tűnt, hogy a bírók többsége az ítélkezés mellett van. A feltett kérdések alapján pedig az is látszott, hogy a konzervatív bírók alkotmányellenesnek gondolják a szabályozást. A kilenctagú legfelsőbb bíróság négy tagját demokrata, öt tagját republikánus elnök jelölte, így pillanatnyilag konzervatív többség van a testületben. Az erőviszonyok azonban nem ennyire egyértelműek, korábban is születtek már meglepetések, ahogy történt az ebben az esetben is.

A Legfelsőbb Bíróság épülete Washingtonban
A Legfelsőbb Bíróság épülete Washingtonban

A kormány képviseletében eljáró solicitor general korábban azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a kötelező egészségbiztosítás nem adó, de csak azért, hogy a bíróság egyáltalán tárgyalja. Obama taktikája ugyanis az volt, hogy akárhogy is sül el, a bírók még a választás előtt döntsenek az egészségbiztosítási reform sorsáról.

Még a befolyásos amerikai Legfelsőbb Bíróság sem sokszor kerül annyira az amerikai politika középpontjába, mint a héten, amikor az egészségügyi reform mellett döntöttek a szintén kampánytémává váló arizonai bevándorlási törvényről is. A döntések alapjaiban határozhatják majd meg az elnökválasztási és a kongresszusi kampányokat a következő hetekben, de akár hónapokban a november 6-i választások előtt.

Régi demokrata álom

Habár a felmérések már négy éve is jelezték, hogy az emberek többsége nem a legfontosabb problémaként tekintett a kérdésre, Obama egyik legjelentősebb kampányígérete volt, hogy mindenkinek egészségbiztosítást nyújt. Ha nem is könnyedén, de végül sikerült keresztülverni az akkor még demokrata többségű kongresszuson a végül nagyobb kompromisszumok nélkül elfogadott Obamacare-t.

Az egészségügyi rendszer régóta komoly problémát jelent az Egyesült Államokban. A lakosság tíz százaléka egyáltalán nincs biztosítva, sokan ugyanis egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az egyéni egészségbiztosítás szinte megengedhetetlenül drága, a legtöbb ember biztosítását a munkahelyén kapja – ez azonban nem egyéni, így munkahelyváltással vagy állásvesztéssel megszűnik. A biztosítók pedig a szerződő egészségi állapotára hivatkozva meg is tagadhatják a szerződéskötést.

Az Obamacare megoldása a kérdésre a kötelező egyéni biztosítás. Egyéni biztosítást azoknak kéne kötelezően kötniük, akikre munkahelyükön nem kötnek egészségbiztosítást – például mert kisvállalkozásban dolgoznak, vagy önfoglalkoztatók –, viszont havi bevételeik alapján ezt megtehetik. Azaz a munkanélküli szegényeket nem kötelezik egyéni biztosítás kötésére. Így nagyobb kockázatközösséget hozhatnának létre, a kockázat terítésével pedig csökkenthető lenne a biztosítás tarifája.

Kereszttűzben a kötelező elem

Ez papíron igaz is, ugyanakkor a kormányzat kötelező elemeket is felsorol a biztosításban, ez viszont összességében emeli a biztosítások árát, ráadásul sok, a többség számára biztosan fölösleges elemet is belevesznek a kötelező biztosításba. Ez a reformmal szembeni kritikák egyik legfőbb eleme is. A másik, hogy az egyéni biztosítások azért drágák, mert a munkáltatók nem érdekeltek abban, hogy dolgozóik ilyeneket kössenek. Mert míg a munkáltatói biztosítási csomagok után számos adókedvezményt kapnak, dolgozóik egyéni, hordozható biztosítása után nem járnak ilyenek.

A republikánusok és az ellenzők szerint a végül elfogadott szabályozás egyben jelentősen kitágította a szövetségi állam hatalmát. Azt mondja ugyanis, hogy ezentúl minden amerikai, aki anyagilag megengedheti magának, köteles lesz egészségbiztosítást kötni. Ha nem, akkor büntetést kell fizetnie, amit a személyi jövedelemadójával együtt hajtanak be.

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a törvény tényleges hatásairól keveset tudunk, hiszen a kötelezettség csak 2014-től lép érvénybe, így az első büntetéseket leghamarabb 2015-ben hajthatják be. A reformról szóló vita éppen ezért elsősorban politikai kérdés, amely a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján újra a kampány középpontjába kerülhet Barack Obama és a leendő republikánus elnökjelölt Mitt Romney között.

Ki tud nagyobb hasznot húzni?

A RealClearPolitics összesítése szerint az Obamacare megítélése nem változott lényegében az elmúlt három évben, most éppen 49,4 százalék ellenzi, míg 38,6 százalék támogatja a reformot. A felmérések egyben arra utalnak, hogy a választásokon kulcsfontosságú független – nem regisztrált demokrata, vagy regisztrált republikánus – szavazók is inkább ellenzik Obama reformját.

Ennek ellenére paradox módon valójában mindkét oldal saját javára fordíthatja a döntést. Obama sikeresen kampányolhat elnöksége legnagyobb eredményével, ráadásul azzal is érvelhet, hogy demokrata elnök és demokrata képviselőház kellett az Egyesült Államokban régóta megoldatlan problémát jelentő kérdésre adott válaszhoz. A döntés értelmében viszont Romney is hivatkozhat arra, hogy ő és egy republikánus többségű törvényhozás a konzervatívok utolsó esélye a törvény megsemmisítéséhez.

Obama pártiak és Obama ellenesek Maine államban
Obama pártiak és Obama ellenesek Maine államban

A republikánusok képviselőházi vezetését ismerő források szerint két fontos képviselő vezetésével gyors reakciókat kidolgozó csapatot állítanak fel. Ugyanakkor a republikánus többségű alsóházban John A. Boehner házelnök arra sürgette a republikánus képviselőket, hogy a bíróság döntése mellett is tartsák szem előtt, hogy a gazdaságra kell koncentrálniuk a kampányban. A demokrata többségű szenátus tagjai pedig utaltak arra, hogy megpróbálják majd megvédeni a törvényből megmaradt elemeket, amennyiben egy részét elkaszálta volna a bíróság.

Az arizonai törvény is bekavarhat

Az egészségbiztosításon kívül is a Legfelsőbb Bíróság körül forog majd a hét. Amennyiben nekik kedvezőtlen döntés született volna, akkor arra is számítani lehetett volna, hogy az egészségügyi reform hívei azzal támadják majd a Legfelsőbb Bíróságot, hogy politikai motivációkból cselekszik, és a testület konzervatív többsége alapján lép fel.

Joe Biden alelnök már a döntés előtt azzal riogatott, hogy még elképzelni is rossz, Romney kikkel töltené fel a testületben megüresedő helyeket. Obama – habár később mérsékelte álláspontját – is utalt már erre április 3-án, amikor éppen a konzervatívok kedvenc érvelésével a bírói aktivizmus veszélyére hívta fel a figyelmet, amely szerinte aktív szereplőjévé válna a jogalkotásnak.

2012-03-03T213955Z 1760975731 GM1E8340G0801 RTRMADP 3 USA-CAMPAI
Fotó: Brian Snyder

Még kavar egyet a helyzeten az arizonai bevándorlási törvény ügye. Eszerint az állam rendőrei széles jogköröket kapnak arra, hogy őrizetbe vegyék az illegális bevándorlókat. A Legfelsőbb Bíróság hétfőn az arizonai bevándorlási törvény négy eleméből hármat megsemmisített. Utóbbiak közé tartozik például az a passzus, ami szerint bűncselekményt követnének el a munkavállalási engedély nélkül munkát kereső bevándorlók. A bíróság ugyanakkor engedélyezte a rendőrségnek, hogy őrizetbe vegye azokat a bevándorlókat, akik kitoloncolással járó visszaélést követtek el.

Obama tanácsadói már jelezték, hogy teljes mértékben elutasítják a törvényt, és ebben a kérdésben nyomást gyakorolhatnak Romney-ra is, habár a bírósági döntés egyelőre nem kapott túlzott hangsúlyt a kampányban. A republikánus jelöltnek ugyanis az elnökválasztáshoz közeledve egyszerre kellene növelnie támogatottságát a latino népesség körében, valamint maga mögött tudnia a legkeményebb konzervatívokat is.