Rafkósak vagy reménytelenek?

2012.09.03. 22:59
11 hozzászólás

Mivel a legfontosabb kérdés nem is volt kérdés, a demokraták jelölőgyűlése tökéletes alkalom volna a következő választás előkészítésére is. De mit üzen az, hogy Obama mellett szinte csak a párt polgármestereiről szól majd a háromnapos konvenció? Zseniális taktika, vagy az utánpótlás teljes hiánya?

Ha úgy vesszük, kellemesebb körülmények között nem is kezdődhetne a demokraták négynapos elnökjelölő gyűlése, amit idén az észak-karolinai Charlotte-ban tartanak. Ennek persze üzenetértéke is van, márpedig az, hogy Barack Obama még itt, a hagyományosan a republikánusok biztos bázisának számító délen is meg tudja szorongatni elnökjelöltjüket, Mitt Romney-t. Akinek a republikánus jelölőgyűlés sem hozta meg a várt áttörést, egyelőre nem sikerült fordítania a közvélemény-kutatásokban.

A jelölőgyűlések utáni közvélemény-kutatásokban hagyományosan előretör az érintett párt jelöltje, ám Romney a hagyományosan a republikánusok felé tévedő Rasmussen kutatásán kívül még mindig hátrányban van. De még ha vezetne is, Obamának számottevő kihívással nem kell szembenéznie a jelölőgyűlésen.

Ahogy már az előválasztásokon sem kellett, ahol mind az ötven államban és a fővárosban is megszerezte a szavazatok többségét. Gondban igazán csak két államban, Nyugat-Virginiában és Arkansas-ban volt. Utóbbiban John Wolfe szerezte meg a szavazatok 41,6 százalékát, és lett ezzel Obama legsikeresebb kihívója. Ha fogalmuk sincs róla, hogy kicsoda John Wolfe, ne magukat hibáztassák. A  tennessee-i Chatanooga szülötte leginkább arról híres, hogy szülővárosa 2001-es polgármester-választásán a szavazatok 2,8 százalékát volt képes megszerezni.

A demokraták amúgy hálásak lehetnek Wolfe-nak. Ha ő nincs, Obama legsikeresebb kihívója egy zsarolás miatt jogerősen 17,5 év börtönre ítélt köztörvényes bűnöző, Keith Russel Judd lett volna, aki Nyugat-Virginiában söpörte be a szavazatok 41 százalékát. Obamának még Kentuckyban volt nehezebb dolga, ahol a megyék nagy részében független küldötteket választottak, de összességében ott is Obama szerezte meg a többséget.

Akárhogy is, az nem kérdés, hogy Obama lesz a demokraták jelöltje. A konvent 5556 küldöttjéből 3166 rá esküdött, így minden bizonnyal közfelkiáltással választják majd meg - kihívói közül Wolfe-nak van a legtöbb, 23 küldöttje.

A párt jelölőgyűlése nem is ezért érdekes. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy milyen jövőt tudnak felvázolni Obama utánra. Az ugyanis szinte biztos, hogy a 2012-es lesz Obama utolsó választása. Ha nyer, az alkotmány értelmében már nem lehet többször elnök. Ha veszít, akkor pedig nem valószínű, hogy négy év múlva őt indítják. Történelmi mellékszál: még ha nem is valószínű, de nem is volna példa nélküli, hogy vert jelölt próbáljon újrázni. A demokraták 1952 után, súlyos veresége ellenére 1956-ban is Adlai Stevensont indították Dwight D. Eisenhower ellen. Richard Nixon az 1960-as veresége után 1968-ban és 1972-ben is nyert. Grover Cleveland pedig, az amerikai történelemben egyedüliként két, nem egymást követő négyéves ciklusban volt elnök úgy, hogy az első elnöksége után vereséget szenvedett a választáson, majd négy évre rá újra nyert. Így lehet ő az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke is.

De térjünk vissza a jelenbe, és nézzük, mit üzen a Demokrata Párt. A konvent fellépői alapján két, ellentétes következtetést vonhatunk le, vegyük sorra ezeket.

A Demokrata Párt hatalmas utánpótlásgondokkal küzd. A felszólalók közt a múlt emberei – Jimmy Carter és Bill Clinton volt elnökök, John Kerry volt elnökjelölt, Joe Biden alelnök – mellett szinte kizárólag polgármesterek szólalnak fel. A konventek legfontosabb beszéde az elnökjelölt jelöltséget elfogadó szónoklata mellett az első napi vezérszónok úgynevezett hangadó beszéde – 2004-ben például egy ismeretlen szenátorjelöltet, bizonyos Barack Obamát érte a megtiszteltetés. Ezt idén San Antonio második ciklusát töltő polgármestere, Julian Castro mondhatja el.

És bár San Antonio az Egyesült Államok hetedik – ha a városok vonzáskörzetét is figyelembe vesszük, a 24. – legnagyobb, egyben a legdinamikusabban gyarapodó városa, túl nagy politikai jelentősége nincs. Ráadásul az amerikai történelemben olyan még nem volt, hogy valakit közvetlenül polgármestersége után válasszanak elnöknek, bár négy korábbi elnök is volt polgármester karrierje során.

Mégis, a demokratáknak látszólag annak ellenére nincs kihez nyúlniuk, hogy négy éve ők vannak hatalmon, és pillanatnyilag még a szenátusban is övék a többség. A konvención legalábbis a már visszavonult, vagy visszavonulóban lévő nagyok mellett szinte kivétel nélkül csak polgármesterek szólalnak fel. Castro mellett felszólal a jelölőgyűlést vendégül látó Charlotte polgármestere, Anthony Foxx, illetve a konvenció levezető elnöke, a Los Angeles-i polgármester Antonio Villaraigosa és a demokrata pártelnökség, a DNC helyettes vezetője, a minneapolisi R. T. Rybak.

Felszólal még a chicagói polgármester, Rahm Emanuel, a houstoni Annise Parker és a philadephiai Michael Nutter is.

A pozitív olvasat szerint a polgármesterek szerepeltetése valójában mesteri húzás. Az amerikai választóknak elegük van Washingtonból, így a demokraták ráérezve a közhangulatra inkább a helyi szinten sikeres politikusaikat tolják előtérbe. Ezért szólalnak fel a polgármesterek mellett egykor sikeres kormányzók is, mint a virginiai, most éppen a szenátusba pályázó Tim Kaine, vagy két fontos csatatérállam, Michigan és Ohió volt demokrata kormányzói. „Mi tudjuk, mikor működik a szövetségi kormány, és mikor nem. És tudjuk, hogy ez az elnök dolgozott és harcolt, nemcsak városainkért, hanem az amerikai népért is” – mondta ennek szellemében Anthony Foxx a Politicónak. Michael Nutter is arról beszélt, hogy Obama kormánya a gazdaságélénkítés részeként mennyit tett az amerikai nagyvárosokért - melyek amúgy is hagyományosan a demokraták bázisának számítanak, a húsz legnagyobb amerikai városból háromnak van csak republikánus polgármestere.

Ha a második forgatókönyvből indulunk ki, akkor viszont ugyanúgy áll az első után is feltehető kérdés. Mi lesz itt négy év múlva? Választ erre minden bizonnyal nem kapunk a hivatalosan csak kedden (magyar idő szerint szerda hajnalban) kezdődő konvención, ahol hétfőn még csak a párt különböző frakciói és támogató csoportjai tartanak kisebb tanácskozásokat. Kedden és szerdán a Time Warner Cable Arena nevű sportcsarnokban lesz a gyűlés, kedden Julian Castro, szerdán Bill Clinton lesz a vezérszónok. Csütörtökön aztán, akárcsak négy éve, egy teljes stadiont megtöltenek majd Obama híveivel. A konvenció miatt ráadásul az amerikaifoci-ligának is szakítania kellett egy hagyományával. Rendesen minden évben egy csütörtöki meccsel kezdődik az NFL idénye, de most Obama beszéde miatt szerdára hozták előre a nyitómeccset.